0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2017
Oldalszám: 764 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2799-42-1
Témakör: Közgazdaságtan

Eredeti ár: 7200 Ft
Webshop ár: 5400 Ft

KOSÁRBA
Vezetés a közjó szolgálatában
Közpénzügyi gazdálkodás és menedzsment

Matolcsy az MNB-alapítványok millióiból megjelent könyvben a közjóról ír

www.24.hu
2017-7-31
Közjóról ír a korábban a közpénz közpénzjellegének megszüntetésére törekvő Matolcsy György. A jegybankvezér írásának helyet adó kiadványt támogató három MNB-alapítvány közül az egyiknek ő maga a kuratóriumi elnöke. Reméli, hogy a könyv segít az eligazodásban a közpénzügyek szövevényes területén.
KORÁBBAN A TÉMÁBAN:

Matolcsy György szeret nyomot hagyni. A korábbi gazdasági miniszter, jelenlegi jegybankelnök előszeretettel beszél az általa vezetett intézmények vagy éppen az Orbán-kormány tetteiről úgy, mintha azok történelmi jelentőségű cselekedetek lennének. Születnek írások, könyvek, könyvkritikák is, amelyeknek az elkészültében kisebb-nagyobb mértékben részt vesz. Két hónapja például a Matolcsy-vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) könyvsorozatának legújabb darabját mutatták be üzletemberek és a magyar gazdaság krémje előtt. Akkor a jegybankelnök tartotta a nyitóelőadást, igaz, úgy 500 emberrel, köztük kormánypárti újságírókkal szemben mi nem léphettünk be az ünnepélyes rendezvény területére.

Ezúttal pedig megjelent egy újabb könyv, amelynek elkészültében megint csak megkerülhetetlen Matolcsy szerepe.

Már a címe kijelöli a vaskos, bő 700 oldalas könyv kereteit.

A szerzők a közjó szolgálatáról, a közpénzügyi gazdálkodásról értekeznek, a közszféra vezetőit és vezetői utánpótlását szeretnék tanácsokkal ellátni. A cím: Vezetés a közjó szolgálatában – Közpénzügyi gazdálkodás és menedzsment.

Az a Matolcsy írta az egyik előszót a könyvhöz,

  • akinek a vezetése alatt az MNB 2014 végén létrehozott hat alapítványt, amelyeknek aztán a jegybank durván 260 milliárd forintnyi közpénzt adott át úgy, hogy törvényalkotói szándék volt a költések eltitkolása. Végül a szerződések – miután az Alkotmánybíróság elkaszálta a vonatkozó törvényt – 2016 tavaszán nyilvánosak lettek, így derült ki, hogy jutott bőven közpénz Matolcsy rokonságának érdekeltségeihez is.
  • Nemrég fedeztünk fel egy újabb eldugott birodalmat Matolcsy körül a Pécsi Tudományegyetem egyik doktori iskolájában, ahol kimagasló ösztöndíjakhoz jutnak jegybanki dolgozók, jegybanki alapítványi tisztviselők és a Matolcsy közelébe sodródott MKB Bankhoz köthető személyek is. Szintén nem függetlenül az iskola ösztöndíjprogramját támogató jegybanki alapítványoktól.
  • Matolcsy barátnője, Vajda Zita a jegybankban a legjobban fizetettek egyike volt havi bruttó 1,7 milliós keresetével, nemrég pedig az tudódott ki, hogy a jegybank besegített munkáltatói kölcsönnelVajda lakásvásárlásába.
  • Matolcsynak a bére havi 5 millió forintra, vagyis két és félszeresére ugrott elődjéhez, Simor Andráshoz képest, akinek a fizetését a 2010-es kormányváltás után törvénnyel csökkentették nyolcról kétmillióra.

A nettó egy oldalas előszóban egyebek mellett azt írja Matolcsy, hogy

a Magyar Nemzeti Bank ezért kiemelt feladatának tekinti a korszerű, minőségi és versenyképes tudás gyarapítását és megosztását, valamint a közjó szolgálata iránti elkötelezettség megerősítését a közszféra számára, amelynek közvetlen hatása van a gazdasági és a társadalmi környezetre, a vállalkozásokra és a polgárok életére.

És így zár:

Kívánom, hogy a könyv minden olvasója számára tartogasson valami olyan üzenetet, amely segíti az eligazodásban a közpénzügyek bonyolult és szövevényes területén. Olyan legyen, mint egy világítótorony, amely mindenkinek megvilágítja a célját, a közjó szolgálatának elősegítését és az ahhoz vezető, nem mindig könnyű utat a közpénzekkel gazdálkodó szervezetekben.

A kötet az MNB és az Állami Számvevőszék szakmai közreműködésével készült (Domokos László, az ÁSZ elnöke is írt előszót). Az egyes írások szerzői között néhányan a számvevőszéknél dolgoznak, de a szerzők között találjuk az MNB legfőbb döntéshozó szervének, a monetáris tanácsnak két tagját is, Kocziszky Györgyöt és Parragh Biankát, Matolcsy nagy csodálóját. Ott van még az a Lentner Csaba is, aki Matolcsy lelkes híve és egyben témavezetője volt, amíg el nem hasalt Matolcsy a PhD-képzésben. A könyvet az a Bábosik Mária szerkesztette, aki most az MNB oktatási igazgatóságának vezető szakértője.

De az egész vállalkozás alighanem létre sem jöhetett volna, ha a jegybanki alapítványok nem adnak milliókat a könyvre.

Három jegybanki alapítvány ugyanis fejenként 1,9 millió forintot, összességében 5,7 millió forintot adott a könyv kiadójának, a Typotex Elektronikus Kiadó Kft.-nek a kiadvány elkészítésére.

Az egyik alapítványnak, a PADA-nak ráadásul a kuratóriumi elnöke maga Matolcsy György. (Az alapítványoknál a kuratórium a legfőbb irányító szerv.)

A Typotex Kiadó egyébként nem csak erre a kiadványra kapott pénzt az MNB-alapítványoktól. További három, nála megjelent könyvet összesen 4,35 millió forinttal dotált a PAGEO alapítvány (az, ahol igazgatóhelyettes volt tavaly év végéig Matolcsy barátnője, és ahol még most is kutató). A másik három a kínai alkotmányról, az ázsiai jogi kultúrákról, és az ökológiai lábnyomról szól – ezek a témák illeszkednek Matolcsy keleti, illetve a kínai kultúra iránti csodálatához.

Így összesen több mint 10 millió forintot zsebelhet be a könyvkiadó a jegybanki alapítványoktól.

A Typotex Kiadó a piacon a kisebbek közé tartozik, árbevétele az elmúlt években 80 és 105 millió forint között mozgott, adózott profitja pedig 3 millió forint körül alakult. A kisebb szereplőknek, mint amilyen a Typotex is, elemi érdekük, hogy pályázzanak, ezzel egészítsék ki a bevételüket, a piacot ismerők ebben semmi kivetnivalót nem látnak.

Cikkünk megjelenés után reagált a jegybank, amely azt közölte: Matolcsy György jegybankelnök több, a témához kapcsolódó nyilatkozatában is hangsúlyozta, hogy az MNB közpénzből közösségi vagyont teremt. A jegybankelnök például a vs.hu portálnak 2014. augusztus 28-án adott interjújában is úgy fogalmazott, hogy a jegybank „nem adófizetők által befizetett pénzt” használ és nem terheli a költségvetést befizetési kötelezettséggel. Az MNB szeretné hangsúlyozni, hogy a közjót nem csupán közpénzből lehet szolgálni és finanszírozni, e célra a sajátos jegybanki pénz, a civil társadalom saját eszközei és magánvagyonok egyaránt felhasználhatók.

Baksa Roland

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK