Napjainkban a „szakmai közösség” kifejezést is hajlamosak vagyunk gyanakvással szemlélni, különösen, ha politikáról van benne szó. A politika világát pedig egyre kevésbé tartjuk tudománynak, holott a politika teoretikus megközelítése felettébb legitim tudományos tevékenység. Mindezek ellenére a magyar katolikus egyetem politológia tanszékének közössége most egyolyan kötetet készített egy évtizedes fennállása alkalmából, amelyben a sorokból, a címekből, logikai levezetésekből, következtetésekből és a szóhasználatból egy viszonylag egységes, új hangvételű konzervatív szellemi műhely körvonalai bukkannak elő. Az, hogy témáikban hangsúlyos a konzervatív eszmetörténet, kisebb részben a szerzők történeti érdeklődésében, nagyobb részben pedig értékválasztásában keresendő. Ennek az új szakmai közösségnek, amely a kortárs politikai paradigmákkal kapcsolatosan megformálta véleményét és szakmai érvekkel ezt alátámasztotta, legfontosabb üzenete az, hogy érdemes újraértelmezni a régi és megdermedt olvasatú szerzőket, mert leginkább saját magunkról mondunk véleményt ezáltal. Ha számunkra fontos, hogy a polcon porosodó kötetté nemesült szerzők gondolatait ne hagyjuk a felejtés végtelenjébe veszni, úgy azokat nem csak olvasni, de korunk jelenségeinek fényében értelmezni, vizsgálni és magyarázni is kell.