Egy nagy regényíró lírai életművének legjavát tartja kezében az olvasó. Határvidéken járunk, az irodalom közös folyamának eredeténél és forrásánál. Jón Kalman Stefánsson verseiben prózájának költői alappilléreire ismerhetünk rá, a versek epikus rétegeinek tektonikus repedéseiben finoman ott rejlenek a nagyregények. „Viszont a vers az egyetlen szöveg, / írás, / ami átjuthat, / ami célba érhet / az élettől a halál birodalmáig; // A vers / az egyetlen írás, amit a halottak / olvasni tudnak, az egyetlen, ami / átjuthat, s ezért // a költők / az örökkévalóság celebjei.”