Kopernikusszal túlhaladottá vált a geocentrikus világkép, amely azonban nemcsak hasznos, de egyenesen elengedhetetlen feltétele volt a csillagászat és a földrajz fejlődésének. E hajdani tudomány olyan fontos fogalmak kialakulását tette lehetővé, amelyek mai gondolkodásunknak is alapelemei. Hiszen a Julianus naptáron alapszik a Gergely naptár, hiszen hosszúsági és szélességi körök, az Egyenlítő, a Rák-, és Baktérítők mindennapi fogalmaink. A könyv a tudománytörténeti kitekintést követően három fő részben tárgyalja az antik csillagászat matematikai és földrajzi vonatkozásait. Mint ismeretes a csillagászat a legrégebbi természettudomány, amely a görögöknél figyelemre méltó fejlődési fokra jutott. Míg a többi ókori kultúrában a csillagászat a számokhoz és aritmetikához kötődött, addig a görögöknél a geometriához.