„Az antropológus munkájáról humorosan és mindenféle hamis pátosz, álságosan ájult rácsodálkozás nélkül számol be a szerző, vagyis úgy tűnik, mintha egy szórakoztató útinaplót olvasnánk. Eközben szinte észrevétlenül hatolunk át az észak-kameruni doajók kultúrájának és hiedelemvilágának újabb és újabb rétegein, és csak a könyv végére érve vesszük észre a cselt: egy rokonszenves és termékeny módszertani alapállás is kibontakozott a képtelen helyzetek, vicces félreértések felszíne alatt.”

Magyar Narancs Online, Kyt

Afrikában töltött első évéről írott őszinte, mulatságos és kihagyhatatlan, lefegyverzően tiszteletlen beszámolójával Nigel Barley bepillantást enged egy szociálantropológus mindennapjaiba, aki egy sárkunyhóban ütött tanyát, hogy tanulmányozza a kameruni doajók szokásait, hiedelemrendszerét, életét.

A szerző megtanulta az egyetemen, hogyan kell terepmunkát végezni, de hamarosan kiderült, hogy a doajók mit sem tudnak arról, hogyan kell a terepmunka tárgyának viselkednie. Ezek a „Feljegyzések egy sárkunyhóból” kis híján odavesztek. A becses papírokat termeszek, kecskék, egerek, viharok és – Rómában, a hányattatások utolsó állomásán – tolvajok veszélyeztették, de éppolyan ellenállónak bizonyultak, mint a szerző maga. Nigel Barley a doajó nép körében töltött kameruni éveiről nem a megszokott tudományos és szakmai bennfentességgel számol be. Kíméletlen humorral és éleslátással jellemez bürokratákat, rendőröket, vámhivatalnokokat, doajókat, amerikaiakat, németeket, franciákat – és angolokat is. 

A könyv szerzője Cambridge-ben modern nyelvekből diplomázott, majd Oxfordban folytatott antropológiai tanulmányokat és szociálantropológiából doktorált. Néhány évnyi tanítás után két évet terepmunkával töltött Kamerunban. Ottani élményei váltak The Innocent Anthropologist c. könyvének forrásául.