Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2012
Oldalszám: 256 oldal
Formátum: B/5, fűzve
ISBN: 978-963-2797-08-3
Témakör: Fizikatörténet, filozófia, népszerűsítés

Elfogyott

A nyitott jövő problémája
Véletlen, kauzalitás és determinizmus a fizikában

Miközben megmutattuk, hogy a hullámfüggvény nem adja meg a fizikai realitás teljes leírását, nyitva hagytuk azt a kérdést, vajon létezik-e ilyen teljes leírás. Hiszünk azonban abban, hogy ez lehetséges.” (Einstein, Podolsky és Rosen)

 

„A mérés eredményére úgy kell gondolnunk, mint a »rendszerből« és a »mérőberendezésből« álló teljes kísérleti elrendezés együttes produkciójára. A »mérés« szó helytelen használata azonban könnyen oda vezet, hogy ezt elfelejtjük, és azt várjuk, hogy a »mérési eredmények« valamiféle egyszerű logikának engedelmeskedjenek, melyben a mérőberendezés említésre sem kerül.” (Bell)

 

A kvantummechanika „no go” tételei nem kevesebbet állítanak, mint hogy a világot a vak véletlen uralja. S ha hinni lehet ezeknek a tételeknek, akkor itt egy több mint két évezredes metafizikai kérdésre kapunk választ, méghozzá olyan választ, amely bármikor megismételhető fizikai kísérletekben nyert megfigyeléseken nyugszik. Mik is ezek a kísérletek pontosan? És hihetünk-e a kvantummechanika „no go” tételeinek? Vagy inkább kell hinnünk azoknak, akik a relativitáselméletből ezzel ellentétes konklúziót vezetnek le, mely szerint a világ teljesen determinált? Egyáltalán, mit jelent az, hogy determinált? Hogy függ össze mindez az idő természetével vagy az okság fogalmával? Mi a véletlen? Mit értünk pontosan valószínűség alatt? Van-e a kvantummechanikának külön logikája és külön valószínűségelmélete? Lehet-e az embernek szabad akarata egy determinisztikus világban? És egy nem determinisztikusban? Kell-e a kvantummechanika a szabad akarathoz? E kérdések mentén értelmezhetjük a nyitott jövő problémáját, melyet a kvantummechanika és a relativitáselmélet nem azonosan kezel.

E. Szabó László (1954) elméleti fizikát és tudományfilozófiát tanít az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Kutatásainak fókuszában a fizika, mindenekelőtt a kvantummechanika fundamentális problémái és a fizikával összefüggő filozófiai kérdések állnak.

A könyv egyaránt szól a szakmai közönségnek, a fizikát vagy filozófiát tanulóknak és mindazoknak, akiket a fenti kérdések foglalkoztatnak.

AJÁNLOTT KÖNYVEK