És írt-e Shakespeare az anamorfózisról? Sok korábban fel nem tett kérdésre próbál válaszolni Orosz István könyve: MEKKORA KÉP!. Nekem, a „humán műveltség” bűvöletében felnőve eltartott egy ideig, amíg rájöttem, hogy a „humán” és a „reál” mennyire szorosan összetartozik. Mint a borsó meg a héja! Vagy még inkább, mint a borsószemben lapuló két sziklevél. Innen már csak egyetlen aprócska lépés volt, hogy tudomány és a művészet közötti – néha élesnek tűnő – határ is légiessé, szinte nem-létezővé változzon.
2020-ban az Érintő Könyvespolc rovatában megjelent egyik kedves szerzőnk élvezetes ismertetése Mark Kac önéletrajzi könyvéről. „Az egyik legjobb tudományos népszerűsítő könyv, amelyet valaha olvastam. Bölcs, szellemes, időszerű. Le kellene fordítani magyarra!” – írta. Örömmel jelenthetjük, hogy a könyv – Gyárfás Vera fordításában – megjelent magyar nyelven is. Iranpour, R. és Chacon, P., Basic Stochastic Processes. The Mark Kac Lectures (MacMillan Publishing Company, New York és Collier MacMillan Publishers, London, 1988) kötetében publikálták Mark Kac előadásait.
Mark Kac önéletrajzi írása ismeretlen világokat mutat be, sokkal izgalmasabb, mint amit egy matematikustól elvárnánk. A matematikával csak „hétköznapi szinten” foglakozók számára nem biztos, hogy ismerős Mark Kac (1914-1984) neve, az „A véletlen rejtélyei” című önéletrajzi kötete jó lehetőség arra, hogy megtanuljuk ezt a nevet. Nem csak – nem elsősorban – a matematikában elért eredményei miatt, hanem mert olyan idők és helyek tanúja, melyeknek mára már nyoma sincs. MARK KAC KÜLÖNÖS ÉLETE több, egymástól élesen elkülönülő szakaszra – s azon belül is több részre – osztható.
A kötet címéről A kötet a híres tudományfilozófus, Lakatos Imre (1922–1974) dolgozataiból egy összeállítás – szerkesztette Máté András (jelen írás utolsó részében találja az olvasó a kötet tartalomjegyzékét). A dolgozatokat összefogó téma a matematika filozófiája. A kötet címe két szempontból is kissé problematikus. Egyrészt fantáziacím, nem Lakatostól ered. Címnek talán szerencsésebb lett volna csak „A gyakorló matematikus filozófiája” és alcímnek a „Lakatos Imre írásai”. Másrészt, a cím magyarázatra szorul.
Lakatos Imre, aki a tudományfilozófia és a matematikafilozófia nemzetközi porondjának egyik központi alakjává vált, tanulmányait a Debreceni Tudományegyetemen kezdte matematikából, fizikából és filozófiából, ahol 1946-ban doktorált „A természettudományos fogalomalkotás szociológiája” című dolgozatával. A második világháborút követő viharos években politikai szerepet vállalt, miközben nagyobb számban jelentetett meg főként publicisztikai szintű tanulmányokat a tudomány lehetőségeiről és társadalmi szerepéről a kommunista keretek között.
Gyakorta előforduló jelenség, hogy a kortársak vagy épp a jövő írnokai hajlamosak kizárólag fekete-fehér színekben feltüntetni azokat az egyéniségeket, akik valamilyen úton-módon jelentős hatást gyakoroltak az emberiség történelmére. Kevés pártatlan, kendőzetlen őszinteséggel előadott történetet olvashatunk manapság – mint kiderült, Stellan Ottoson könyve, a Darwin, az óvatos forradalmár egyike ezen műveknek. Az 1809. február 12-én született Charles Robert Darwin tehetős, egyúttal jó hírnévnek örvendő család gyermekeként cseperedett fel.
Lewis Carroll klasszikus művének folytatása, az Alice Tükörországban kevéssé ismert a nagyhírű előzményregényhez képest, ám ettől függetlenül sokakra gyakorolhatott nagy hatást. Leigh Van Valen biztosan közéjük sorolható, hiszen a mese egyik szereplője ihlette „a vörös királynő” fogalmát, melyet a mai napig használnak az állatvilágban zajló, egy helyben folyó verseny jelölésére. Dag Olav Hessen biológus Thomas Hylland Eriksen szociálantropológussal karöltve, erre alapozva állította össze A versengés paradoxonjai című kötetet, tudásuk legjavát megosztva az olvasóközönséggel.
