
Oldalszám: 316 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2790-19-0
Témakör: Pszichológia, Szociológia, Evolúció
Sorozat: Test és lélek
Elfogyott
Az erény archeológiája
„… valódi altruizmus, amikor valaki nem a saját célját és vágyait próbálja meg kielégíteni mások megsegítése során…”
Az erény természete című könyv innen van az erkölcsön, valláson és filozófián, s attól izgalmas – akárcsak egy nyomozás –, hogy az evolúciós pszichológia, egy tapasztalati tudomány nézőpontjából és eszközeivel ered az önzetlenség, az együttműködés, a nagylelkűség „belénk ivódott” múltjának nyomába. Az első pillantásra egyszerű fogalmak rögtön bonyolulttá válnak, ha a veleszületett hajlamoktól, az idegrendszeri szabályozáson és tanulási folyamatokon át a társadalmi normákig és elvárásokig számba vesszük mindazokat a mechanizmusokat, amelyek – mint a szerző írja – részt vesznek arra irányuló döntéseinkben, hogy segítsünk másokon, és együttműködjünk társainkkal. Önzetlen, segítőkész, együttműködő viselkedésünk mögött tehát egy nagyon sokféle, egymással sokoldalú kölcsönhatásban lévő, különböző szintű tényezőkből álló pszichológiai rendszer húzódik meg. Bereczkei Tamás ennek modelljét alkotja meg, állítja össze; ennek „legalján” az evolúciós stratégiák állnak, amelyek univerzális viselkedési tendenciák alakjában segítették elődeink túlélését és szaporodását az évmilliókon át jellemző szociális környezetben.
Milyen adaptív mechanizmusokról van szó? A szerző szerint ilyenek a rokonok iránti részrehajlások, a kölcsönösség és a társas csere szabályai, a bizalom kiépítése és a viszonzás elvárása, a csalók felismerése, a csoporttársak büntetése és jutalmazása, a hírnévre való törekvés, vagy a jó cselekedettel járó belső megelégedettség. Mindezek olyan szelekciós folyamatok révén jöttek létre, mint a rokonszelekció, a reciprok altruizmus, a csoportszelekció, a szexuális szelekció.
Hogy példát is hozzunk az említett adaptív mechanizmusra, így mondjuk a rokonság iránti részrehajlásra: a szerző rámutat arra, hogy a tradicionális, azaz az iparosodást megelőző társadalmakban a rokoni hálózat egyik alapvető funkciója az, hogy csökkenti a gyermeknevelés költségeit a rokonok által egymásnak nyújtott személyes támogatások és szolgáltatások révén. Saját, a 90-es évek végén Baranyában végzett kutatására hivatkozva, úgy látja, hogy a rokonság aktív közreműködése a gyermeknevelésben fontos, az is lehet, hogy meghatározó szerepet játszik a romák magas termékenységében. A szerző egyébként számos antropológiai kutatásra hivatkozik, így például a gazdasági csere funkciójával kapcsolatban megjegyzi, hogy a táplálék cseréje az achéknál, hadzáknál ye’kwakáknál (és más társadalmakban) valamifajta íratlan vagyon- és életbiztosítást jelent. A döntő az, hogy az önzetlenség hosszú távon kockázatcsökkentő viselkedés, mivel biztosítja a táplálékhoz való egyenletes és kiszámítható hozzájutást.
Bereczkei szerint tehát az említett evolúciós stratégiák mint indítékok az egyén vagy a csoport túlélését és szaporodását segítő veleszületett késztetéseket, hajlamokat írnak elő. Hangsúlyozza, hogy az így kialakult képességek és hajlamok nem merev ösztönökként funkcionálnak, hanem a külső és belső hatások erőtereiben rugalmasan változtatható viselkedési programok, motivációs tendenciák. Bizonyos érzelmi válaszokban (hálaérzet, düh, empátia, stb.) és kognitív mechanizmusokban (tanulási és döntési folyamatok, nyereség–veszteség–kalkulációk stb.) fejeződnek ki. Meghatározott módon feldolgozzák a környezeti ingereket és így olyan válaszok születnek, amelyek együttműködésre és segítőkészségre ösztönzik az egyént.
Mielőtt továbbmennénk, kitérnénk az empátia kérdésére. Az empátia a szerző által idézett Daniel Batson szerint alapvetően a másik emberre irányuló érzelmi állapot, annak fájdalmára és bánatára való ráhangolódás. Arra törekszünk, hogy megszüntessük az ő nyomorúságát, függetlenül a magunk negatív érzéseitől és izgalmi állapotától. Bereczkei az említett kutató kísérleteire is hivatkozva megállapítja, hogy létezik valódi altruizmus, amikor valaki nem a saját célját és vágyait próbálja meg kielégíteni mások megsegítése során, hanem kizárólag a szenvedő érdekeit tartja szem előtt. Az empátia meglehetősen nehezen meghatározható fogalmát tovább elemezve felhívja a figyelmet arra, hogy az érzelmi válasz, illetve a közös érzelmi állapot önmagában elégtelen az empátia kiváltásához. Az is elengedhetetlen, hogy át tudjuk venni, a magunkévá tudjuk tenni a másik fél nézőpontját. Ebben viszont egy összetett kognitív képesség, az úgynevezett elmeteória vagy elmeolvasó képesség játssza a legdöntőbb szerepet. E képesség révén tudunk más embereknek önálló mentális állapotokat és tartalmakat, így például szándékokat, vágyakat, elképzeléseket, érzelmeket tulajdonítani. A jó elmeolvasó képesség ugyanakkor két irányban is előnyt jelent a társas kapcsolatokban: egyrészt az együttműködésben, másrészt viszont a versengésben is. Azt már tudjuk, hogy akkor beszélhetünk önzetlenségről, ha meg tudjuk érteni és át is tudjuk élni mások érzelmeit. A szerző szerint azonban a pszichológiai irodalom megkülönbözteti a hideg" és a „meleg” empátia fogalmát. Az előbbi megértést jelent átélés nélkül. Ez pedig lehetővé teszi, hogy visszaéljünk, hasznot húzzunk mások gondolatainak és érzelmeinek megértéséből – figyelmeztet Bereczki, aki machiavellizmus címszó alatt külön fejezetet szentel ennek a témának.
Végezetül hadd foglaljuk össze akként a szerző megállapításait, hogy az altruista motivációk, a személyiség és a szituáció összjátéka hozza csak létre a segítségnyújtással és az együttműködéssel kapcsolatos döntések körét. A végső döntés kialakításában azonban meghatározó szerepet játszik az adott kultúrában uralkodó értékek, normák és szabályok készlete.
Kapcsolódó recenziók
- A megbecsült adakozó (Molnár Csaba, Magyar Nemzet, 2011. december 31.)
- A megbecsült adakozó (Molnár Csaba, Magyar Nemzet, 2011. december 31.)
- Az erény természete (Sümegi András, IPM, 2010-09)
- Bereczkei Tamás: Az erény természete (Zsolnai György, Szépirodalmi Figyelő, 2009.06.)
- Az erény archeológiája (Hudra Árpád, Könyvhét, 2010-01)
- Miért is vagyunk olyan jó emberek? (Bernáth László , Kulúra és Kritika, 2009-10)
- Ex Libris (Pléh Csaba, Élet és Irodalom, 2009-09-04)
- Az erény biológiája (Buda Béla, Élet és Tudomány, 2009-09-11)
- Darwin és az emberi természet (Pléh Csaba, Magyar Tudomány, 2009-07)
- Lusta eszkimó - A nagylelkűség evolúciója (Molnár Csaba, Magyar Nemzet, 2009-05-16)
- Könyvfesztivál (Laik Eszter, Könyvhét, 2009-04)