0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Horváth Csaba
Megjelenés: 2011
Oldalszám: 225 oldal
Formátum: A/5
ISBN: 978-963-2792-99-6
Témakör: Pszichológia, Szociológia, Antropológia
Sorozat: A hét főbűn

Eredeti ár: 1800 Ft
Webshop ár: 1350 Ft

KOSÁRBA
Jóra való restség
A közönyösség szenvedélye

A hét főbűn

Kevélység, fösvénység, bujaság, irigység, torkosság, harag, jóra való restség – ez a hét kifejezés a bűnök egész univerzumát foglalja össze. A hét főbűnre az ókori világban a gonosz megtestesüléseként tekintettek, a zsidó-keresztény kultúrkörben pedig az erkölcstelenség megfékezésének egyik főpilléreként kapott kiemelt szerepet.

Mit mondanak ezek a kifejezések napjainkban? Mi maradt meg egykori végzetes és veszedelmes természetükből? Vajon szerepet kapnak-e korunk társadalmában is, vagy netán már elavultnak számítanak egy olyan világban, ahol „minden elmegy”, ahol már minden határt megszegtünk. Feleleveníthetők és újraértelmezhetők, netán beépíthetők a pszichológiába és a pszichoanalitikus terápiákba? Egy biztos: vétekről és bűnről lehet időszerűen beszélni. Ebben az új sorozatban hét tudós kutat az újabb válaszok után. A főbűnöket egészen szokatlan, mai szemlélettel vizsgálják, amely már távol áll attól a vallásos hagyománytól, amelyben eredetileg megformálódtak. Korszerűen, inkább kiállhatatlan szenvedélyként értelmezik őket. A hozzájuk való viszony az emberiség azon képességét fejezi ki, amellyel különbséget tesz jó és rossz között.

A restség bűnét eleinte a remete szerzetesek számára tartották fenn, akik elmélkedés helyett démonok kísértésének kereszttüzében lustálkodtak. A középkori lajstrom még megkülönböztette a restség és a szomorúság bűnét: – restség: henyeség, lustaság, alkalmatlankodás, semmittevés, nyugtalanság – a gondolatok elkalandozása, a test elkalandozása (sic!), bőbeszédűség, kíváncsiság; – szomorúság: neheztelés, kishitűség, elkeseredés. Amikor Gergely pápa a főbűnök számát 8-ról 7-re csökkentette, és a szomorúság és restség bűnét összevonta, a búskomorság orvosi esetét – mai kifejezéssel a depressziót – a restség etikus motívumával össze is keverte. Oblomov, Csehov hősei, Proust eltűnt idejének foglyai, Freud hisztérikái bőséges muníciót adnak mai diagnózisunk és ingatag kedélyünk vizsgálatának kultúrtörténeti megítéléséhez.

Sergio Benvenuto: pszichoanalitikus, filozófus a római Nemzeti Kutatási Tanács kutatója és a Journal of European Psychoanalysis főszerkesztője.

AJÁNLOTT KÖNYVEK