Ritka és szerencsés ember, akinek semmi tapasztalat, de még sejtése sincs, mi az a rossz, amiről e könyv szól, amitől e mind sajátosabb modern korban egyre többen szenvednek: milyen a szorongás és milyen sokféleképp gyötri az embereket. Hűvös makroelemzőként tekinthetjük úgy is, hogy egy felettébb ártalmas belső mozgató/bénító, amely sokféle módon óriási kárt tesz az emberi erőforrásban, az emberek hasznos működésében, életminőségükben, az emberi kapcsolatokban azok minden színterén.
"Időszámításunk kezdete előtt 2000 évvel az ember felfogta annak az állandónak a jelentőségét, amit pi-vel jelölünk, és értékére egy durva közelítést is talált." "A pontos számolás minden létező dolog és minden sötét titok megismerésének kapuja. -Rhind-papirusz, i. e. 17. század" (Forrásmegadás nélküli idézetek a könyvből) Az ókor matematikája maga a csoda: az emberi intelligencia csodája!
A szlovén Anja Mugerli A méhcsalád című kötetében olyan családokat mutat be, amik a bomlás különböző szakaszába lépnek: állandósul a hiány, csorbát szenved a bizalom, felerősödnek a játszmák. A köteten mégsem uralkodik el a reménytelenség, hiszen Mugerli abban is az életszerűség mellett teszi le a voksát, hogy a nehéz helyzeteket ugyan fájdalmasnak, de elviselhetőnek ábrázolja, amik nem egyszer előszobái az építő változásoknak is. A méhcsalád 2021-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját, nálunk ez a hét könyve.
Az egyik mániás sétáló Kant, akinek az útvonala mindig ugyanaz, olyannyira, hogy halála után az utat Filozófusok sétányának nevezték el. A mendemondák szerint ezen a szokásán életében kétszer változtatott. Egyszer azért, hogy minél előbb beszerezhesse Rousseau Emiljét, amely akkor jelent meg; és a Bastille elfoglalása után, hogy híreket szerezzen az eseményről. A kötet tanúsága szerint azonban vannak nála is elvakultabb gyaloglók, a dromománok. A könyv legizgalmasabb fejezete a kényszervándorlással foglalkozik, azokkal, akiket nem útra hívnak, hanem a maradásra képtelenek.
A legtöbben úgy gondoljuk, hogy a világ eseményei alakulhattak volna másként, mint ahogy aktuálisan alakultak: lehetséges az, hogy Magyarország fővárosa nem Budapest, hanem egy másik város. Sokan talán abban is egyetértenének, hogy a logikai és matematikai kijelentések ezzel szemben szükségszerűek, azaz nem lehetséges például az, hogy 2+2 az ne 4, hanem 5 legyen. Ezek bizonyos módok, ahogy a tények állhatnának, az ezeket leíró mondatokat pedig modális kijelentéseknek nevezzük. De – intuitív jelentésén túl – mit értünk pontosan azon, hogy lehetne, vagy éppenséggel nem lehetne másmilyen a világ?
ELOLVASTUK BYUNG-CHUL HAN A RÍTUS ELTŰNÉSE CÍMŰ KÖNYVÉT A figyelem Nicolas Malebranche XVII–XVIII. századi filozófus szerint „a lélek imája”. De mára – nagyon úgy tűnik –, kezdjük elveszíteni a mély figyelem, az elidőzés, a szent nyugalom, a csend, a lezárás képességét – állítja a dél-koreai születésű, Németországban élő sztárfilozófus, Byung-Chul Han. Magyarul frissen megjelent könyvében, A rítus eltűnésében arról ír, hogy miközben egyik információtól a másikig, egyik élménytől a másikig, egyik céltól a másikig sietünk, soha nem jutunk nyugvópontra.
Egy kisfiú ólomkatonái sehogy sem akarnak megbarátkozni az új mostohával, egy férfi betörővé válik gyermekkora egykori helyszínén, egy daliás ingatlanügynök megroppan az életben meghozandó döntések súlya alatt, egy hajóskapitány szíve pedig néha még a lávánál is forróbbá válik – Stefánsson újonnan megjelent regényében újfent mindennapi eseményekkel találkozhat az olvasó, az írótól már megszokott köntösbe bújtatva.
Korunk egyik ismert filozófusa, Byung-Chul Han könyveiben igyekszik felhívni rá a figyelmet, hogy a rohanó, kapitalista világban miként hal meg a szerelem és a szépség. Megvannak a kedvenc műfajaim, de időnként kikacsintok másfelé is. Viszonylag ritkán olvasok filozófiai írásokat, de az őszi Könyvfesztiválon hagytam magam rábeszélni Byung-Chul Han írásaira. Annyit már tudtam róla, hogy rengeteg nagyon aktuális témáról értekezik, mint például a digitalizáció, a kizsákmányolás, a kiégés. Ráadásul nagyon elismert szerző, filozófus, akinek több mint húsz nyelven elérhetőek az írásai.
"Korábban nem hitte volna el, ha valaki azt mondta volna neki, hogy az eseménytelenség majd boldoggá teszi." Egy kisfiúnak, aki nemrégiben veszítette el az édesanyját, mostohája lesz, egy fiatalember Csehszlovákiáig is elmenne a szerelemért, a századelő Izlandján egy bohém lelkületű ingatlanügynök beleszeret egy kamaszlányba. Jón Kalman Stefánsson a tőle megszokott fanyar humorral átszőtt, szívmelengető, az emberi lélek legmélyéig hatoló, lírai prózában meséli el egy izlandi család három generációjának az emlékek és álmok elmosódott határvidékén játszódó történetét.
Abram De Swaan szenvedélyes kiáltványa a férfiközpontú társadalom és az ezt támogató dzsihadisták és szélsőjobboldaliak ellen, az egyenlőség mellett. Az elmúlt fél évszázadban a tanulás lehetőségének minden szintje világszerte gyorsuló ütemben bővült, különösen a lányok és a fiatal nők esetében. Ennek eredményeképpen a férfi-nő kapcsolat is megváltozott. A nők később házasodnak, kevesebb gyermeket vállalnak, tovább dolgoznak és többet keresnek. Ezt a tudás-, jövedelem- és hatalomgyarapodást sok férfi nehezen tudja megemészteni.
