Szeretteink halála után számtalan dolog marad ránk. Tárgyak és emlékek egyaránt, és olyan tárgyak is, amelyek bár értéktelenek, mégis rég elfeledett vagy kedves emlékeket idéznek fel. Mit kezdjünk a szeretteink halála után ránk maradt örökséggel? Az elbeszélő egy nap az édesanyja által felhalmozott rengeteg holmi között találja magát. A könyvek, bútorok, lakberendezési tárgyak sokaságának válogatása közben felsejlenek a múlt kesernyés vagy mulatságos emlékei, amelyek révén átgondolja az édesanyjához fűződő kapcsolatát, és egyben a saját helyét a világban.
Martha anyja nem volt különleges személyiség, mégis egészen másfajta emlékek maradtak utána a két lányában. Martha anyja így volt különleges. Az 1934-ben, Hamburgban született Renate Möhrmann neve valószínűleg nem cseng ismerősen a magyar olvasók számára, pedig a kölni egyetem nyugalmazott professzorasszonya, Észak-Rajna-Vesztfália egykori parlamenti képviselője, a német feminista irodalom- és médiatudomány kulcsfigurája 2006-ban jelentkezett először szépirodalmi alkotással… Renate Möhrmann már tudományos karrierje során is a női sorsokkal, azok bemutatásával és feltárásával foglakozott, s nincs ez másként most sem.
És írt-e Shakespeare az anamorfózisról? Sok korábban fel nem tett kérdésre próbál válaszolni Orosz István könyve: MEKKORA KÉP!. Nekem, a „humán műveltség” bűvöletében felnőve eltartott egy ideig, amíg rájöttem, hogy a „humán” és a „reál” mennyire szorosan összetartozik. Mint a borsó meg a héja! Vagy még inkább, mint a borsószemben lapuló két sziklevél. Innen már csak egyetlen aprócska lépés volt, hogy tudomány és a művészet közötti – néha élesnek tűnő – határ is légiessé, szinte nem-létezővé változzon.
2020-ban az Érintő Könyvespolc rovatában megjelent egyik kedves szerzőnk élvezetes ismertetése Mark Kac önéletrajzi könyvéről. „Az egyik legjobb tudományos népszerűsítő könyv, amelyet valaha olvastam. Bölcs, szellemes, időszerű. Le kellene fordítani magyarra!” – írta. Örömmel jelenthetjük, hogy a könyv – Gyárfás Vera fordításában – megjelent magyar nyelven is. Iranpour, R. és Chacon, P., Basic Stochastic Processes. The Mark Kac Lectures (MacMillan Publishing Company, New York és Collier MacMillan Publishers, London, 1988) kötetében publikálták Mark Kac előadásait.
Mark Kac önéletrajzi írása ismeretlen világokat mutat be, sokkal izgalmasabb, mint amit egy matematikustól elvárnánk. A matematikával csak „hétköznapi szinten” foglakozók számára nem biztos, hogy ismerős Mark Kac (1914-1984) neve, az „A véletlen rejtélyei” című önéletrajzi kötete jó lehetőség arra, hogy megtanuljuk ezt a nevet. Nem csak – nem elsősorban – a matematikában elért eredményei miatt, hanem mert olyan idők és helyek tanúja, melyeknek mára már nyoma sincs. MARK KAC KÜLÖNÖS ÉLETE több, egymástól élesen elkülönülő szakaszra – s azon belül is több részre – osztható.
A kötet címéről A kötet a híres tudományfilozófus, Lakatos Imre (1922–1974) dolgozataiból egy összeállítás – szerkesztette Máté András (jelen írás utolsó részében találja az olvasó a kötet tartalomjegyzékét). A dolgozatokat összefogó téma a matematika filozófiája. A kötet címe két szempontból is kissé problematikus. Egyrészt fantáziacím, nem Lakatostól ered. Címnek talán szerencsésebb lett volna csak „A gyakorló matematikus filozófiája” és alcímnek a „Lakatos Imre írásai”. Másrészt, a cím magyarázatra szorul.
Lakatos Imre, aki a tudományfilozófia és a matematikafilozófia nemzetközi porondjának egyik központi alakjává vált, tanulmányait a Debreceni Tudományegyetemen kezdte matematikából, fizikából és filozófiából, ahol 1946-ban doktorált „A természettudományos fogalomalkotás szociológiája” című dolgozatával. A második világháborút követő viharos években politikai szerepet vállalt, miközben nagyobb számban jelentetett meg főként publicisztikai szintű tanulmányokat a tudomány lehetőségeiről és társadalmi szerepéről a kommunista keretek között.
Gyakorta előforduló jelenség, hogy a kortársak vagy épp a jövő írnokai hajlamosak kizárólag fekete-fehér színekben feltüntetni azokat az egyéniségeket, akik valamilyen úton-módon jelentős hatást gyakoroltak az emberiség történelmére. Kevés pártatlan, kendőzetlen őszinteséggel előadott történetet olvashatunk manapság – mint kiderült, Stellan Ottoson könyve, a Darwin, az óvatos forradalmár egyike ezen műveknek. Az 1809. február 12-én született Charles Robert Darwin tehetős, egyúttal jó hírnévnek örvendő család gyermekeként cseperedett fel.
Lewis Carroll klasszikus művének folytatása, az Alice Tükörországban kevéssé ismert a nagyhírű előzményregényhez képest, ám ettől függetlenül sokakra gyakorolhatott nagy hatást. Leigh Van Valen biztosan közéjük sorolható, hiszen a mese egyik szereplője ihlette „a vörös királynő” fogalmát, melyet a mai napig használnak az állatvilágban zajló, egy helyben folyó verseny jelölésére. Dag Olav Hessen biológus Thomas Hylland Eriksen szociálantropológussal karöltve, erre alapozva állította össze A versengés paradoxonjai című kötetet, tudásuk legjavát megosztva az olvasóközönséggel.
A Hírlevél 2022/4. számában szóltunk Háy György Formabontó repülőgépek c. kötetének új kiadásáról. Újabb könyvével még fokozni tudja a csodák bemutatását a repülés világából. Bevezetéséből idézve:"Arra teszünk kísérletet, hogy az előző kötetben említett érdekességeken felül mutassunk be további szokatlan repülőgép-konstrukciókat, melyek méretben, alakban, szerkezeti kialakításban vagy valami egyéb tulajdonságban markánsan elütnek attól a képtől, mely a repülőgépekről él bennünk.
