Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
Recenziók
review_pic
Egy magabiztos kételkedő (2018.12.13)

Hogyan kerül ide egy fizikai kémikus ismeretterjesztő írásainak gyűjteménye? Legalább két komoly okot lehet említeni. Egyrészt a kiadó minden (magyar) matematikusok legkedvesebbje, lévén, hogy a legtöbb matematikai könyv a Typotex Kiadónál jelenik meg. Másrészt a szerző – Az év ismeretterjesztő tudósa, 2017 – nevével még matematikusok is találkozhattak, ha nem is szakmai folyóiratokban, de a legkülönfélébb helyein a tudományos ismeretterjesztésnek. A jelen lap olvasói számára pedig elsősorban a könyv matematikáról, matematikusokról szóló írásairól szólunk, azaz speciális szemellenzővel nézünk a könyvre. Ha csupán fölsorolnánk az előforduló matematikai fogalmakat és a megemlített matematikusok nevét, az önmagában elegendő alátámasztást nyújtana.

review_pic
Darvas Ferenc: Számcirkusz (2018.12.13)

Darvas Ferenc nem matematikus, és azt hiszem, nem rendelkezik különleges fejszámoló adottságokkal sem. Darvas Ferenc zeneszerző, és bár a Zeneakadémián végzett, szíve már ott is a könnyűzene felé húzta. Gyakran láthatjuk színházakban, televízióban, legtöbbször a múlt század első felét idéző kuplék, sanzonok kísérőjeként, előadójaként, szerzőjeként. (Amikor egyszer elmesélte, hogy mely darabokat játssza el gyakorlásként minden nap, s oda jutott, hogy „ezután jön Bartók Zenéjének az első tétele”, nevetve adtam hangot meglepetésemnek. Mire ő, „de miért, hát az egy gyönyörű darab”. Ebben egyet értettünk, és tudva, hogy a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára első tétele a Fibonacci-sorozat adta szigorú formai kereteket kitöltő mű, máris elértünk fő témánkhoz, miként tudnak elvarázsolni a számok.

review_pic
Műértés vagy provokáció? (2018.12.13)

„E hosszú évek során számtalan rokon lélekkel jártam a Felső-Madison meg az Alsó-Soho képcsarnokait, a műcsárdai Közepeseket az Ötvenhetedik utca táján, továbbá a múzeumokat, a Modern Múzeumot, a Whitney-t, a Guggenheimet, a Bauhaus újrakeresztezéseit, az Új Brutalizmus bunkereit, a barokk kútfőit, egyszóval betekintettem a Modernizmus üzlethelyiségből alakított imaházaiba és urasági kegytemplomaiba egyaránt.

review_pic
Ez is művészet? (2018.12.13)

Martos Gábor művészeti író rendszeresen szokott fogadást ajánlani ismerőseinek, hogy egy nonfiguratív munkákat felvonultató képzőművészeti kiállítás hányadik percében hangzik el a mondat: „Ilyet én is tudok…” Esetleg: „Ilyet a hároméves unokám is tud…” Mert hiába mondják az esztéták egy-egy bizonytalan körvonalú, fekete és sárga színfolt kapcsán, hogy a művész itt úgy ragadta meg a fekete és a sárga viszonyát, mint eddig még soha senki, azért amikor az absztrakt alkotás dollármilliókért gazdát cserél, a közönség tagjaiban rendre felmerül a kérdés: „Vajon ki az a … (itt általában sértő kifejezés szokott állni), aki ennyi pénzt ad ezért?

review_pic
A jövő rajtunk múlik! WTF?! (2018.12.12)

WTF figyelemfelhívó címmel jelent meg Tim O’Reilly webes guru könyve 2017-ben az Egyesült Államokban. A bestseller magyar nyelvű kiadásának idén december elején volt a könyvbemutatója, amin jómagam is részt vettem előadóként. A WTF – Miért rajtunk múlik, hogy mit hoz a jövő kötelező olvasmány mindenkinek, aki meg akarja érteni az egyre inkább algoritmusok működtette világunkat. A könyv egyúttal kapitalizmus-kritika is, ami többek között rámutat a gazdaság, a demokratikus politikai rendszer, a munkaerőpiac és a média problémáira, de egyúttal megoldásokat is mutat. A könyv alcímét – hogy a jövő rajtunk múlik – ugyanis teljesen komolyan veszi a szerző. Pintér Róbert, az eNET Internetkutató kutatásvezetőjének cikke a digitalhungary.hu-n.

review_pic
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? (2018.12.12)

Novemberben jelent meg a Typotex Kiadónál Tim O’Reilly: WTF? – Miért rajtunk múlik, hogy mit hoz a jövő? című kötete. Új könyvében a technológiai kutatóként és vállalkozóként ismert amerikai szerző a mesterséges intelligencia által gerjesztett kihívásokról és aggodalmakról értekezik Novemberben jelent meg a Typotex Kiadónál Tim O’Reilly: WTF? – Miért rajtunk múlik, hogy mit hoz a jövő? című kötete (a könyvről szóló recenziónkat itt olvashatod). Új könyvében a technológiai kutatóként és vállalkozóként ismert amerikai szerző a mesterséges intelligencia által gerjesztett kihívásokról és aggodalmakról értekezik, egyúttal összegzi az elmúlt évtizedek technológiai fejlődésének trendjeit és tanulságait.

review_pic
WTF — Mit hoz a jövő? Tim O’Reilly új könyvéről (2018.12.12)

Kedden volt Tim O’Reilly WTF — What’s the Future c. könyvének magyar bemutatója a Typotex kiadó szervezésében. A #PosztmodeM műsorának arról meséltem, hogy miért ez a mű címe, mi köze van ennek a technológiához és miért érdemes elolvasni a könyvet? https://www.youtube.com/watch?

review_pic
Egy kultúra között (2018.11.27)

Schiller Róbert könyvének címe ellentmondásosnak tűnik. Korábban sokat elmélkedtek a természettudományos és a bölcsész műveltség közötti feszültségről, a kétféle gondolkodásmód különbözőségéről. A szerzőnek a kötetben összegyűjtött írásai arról tanúskodnak, hogy a kétféle műveltség közötti különbségtétel inkább erőltetettnek, mint valósnak mondható. Nagyon sok mindenről tudhatunk valamit, egészen különböző területeken lehetünk tájékozottak. A sokoldalú műveltség olyan felismerésekre vezethet bennünket, amelyekre egy úgymond szakember nem jöhetne rá. Tekintve az ember véges életét és erejét, tudásának állapotát, két szélsőség jellemezheti. A szakember egy szűk terület jó ismerője, arról nagyon sokat tud. A műkedvelő sok mindenféléről tud valamit, de mindenről csak keveset.

review_pic
Egy ember, aki nem a világ felől szemlélte a művészetet, hanem a művészet felől a világot (2018.11.27)

A minden alatt ebben az esetben a hétköznapi valóság összes eredményét és eseményét, a tudomány egyéb vívmányait értjük. Úgy, ahogy John Ruskin tette. Őszintén: belepusztulnék, ha John Ruskin (1819-1900) írásairól gőgből fakadó lenézés és irigységből fakadó malícia nélkül kellene beszélnem/írnom. Pedig valószínűleg csak irigye vagyok ennek a különös alaknak, aki a XIX. század közgondolkodását úgy tudta befolyásolni, hogy közben ő maga mindvégig kívülálló maradt. Mert annak kellett lennie. Csodabogárságában is értője, alakítója és diktálója volt egy különös korszak ízlésvilágának.

Európai irodalom 3D-ben (2018.11.27)

A Typotex Kiadó életében fordulópontot jelentett, amikor első alkalommal pályáztak és nyertek a Kultúra keretprogramban. Az 1989-ben alapított könyvkiadó ugyanis a pályázat előtt kizárólag szakirodalom megjelentetésével foglalkozott, és kifejezetten az EU-s támogatás hatására nyitottak a szépirodalom irányába. A Science in Fiction című projektjük után a Kreatív Európa Program Műfordítási pályázatán is sikerrel indultak. A részletekről Horváth Balázs kiadóvezetőt és Déri Ákos vezető szerkesztőt kérdeztük. „A Science in Fiction című sorozattal elsősorban a saját közönségünk kezébe szerettünk volna szépirodalmat adni, így mindegyik könyv középpontjában valamilyen tudományos kérdés vagy felvetés áll.