0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Kampis György, Kavetzky Péter
Kiadás: Második kiadás
Megjelenés: 2010
Oldalszám: 608 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2791-62-3
Témakör: Filozófia, Pszichológia, Evolúció
Sorozat: Test és lélek

Eredeti ár: 4900 Ft
Webshop ár: 3675 Ft

KOSÁRBA
Darwin veszélyes ideája

Darwin veszélyes ideája

Kultúra és kritika
2009-10

„Zoológiai Rétegről Rétegre valami egyértelműen, megállás nélkül halad előre és növekszik szakaszos módon. És éppen ez a leglényegesebb fizikailag az égitestünkön.”
(Pierre Teilhard de Chardin)

A mottóban idézett szentencia kulcsszava talán leginkább a ’valami’ szócska lehetne. Ezt a bizonyos valamit­ - mely bár „egyértelműen, megállás nélkül halad előre”, tehát határozottan jelenlévő, a dolgok fennállására hatással lévő, ám teljességében mégsem megfejthető - kívánja Daniel C. Dennett Darwin veszélyes ideája (eredeti címén: Darwin’s dangerous idea) című műve egyszer s mindenkorra leleplezni. E mű 1995-ben látott napvilágot, s a Typotex Kiadó Test és lélek sorozatának jóvoltából 2008 óta Kampis György és Kavetzky Péter fordításában magyar nyelven is hozzáférhető.

Dennett neve nemcsak a kortárs filozófia szerteágazó világában tájékozódók/tájékozottak számára lehet ismerős. Az amerikai tudós munkásságának legfőbb jellemzője ugyanis, hogy az egymástól (látszólag) távol eső tudományágakból merített széles körű tájékozottságát igen kreatív módon képes mozgatni, mi több, munkáit is legalább ilyen sokféle területen lehet kamatoztatni. Hírét és munkásságának rangját egyfelől a diszciplínák közötti termékeny átjárásai, másfelől az ezen átjárásokat vezénylő problémaközpontúság alapozta meg. Legfőbb vesszőparipái a darwinizmus, az evolúcióelmélet, az elmefilozófia, a biofilozófia területeiről származnak, ám mindezekről nem csupán a szakirodalmi zsargon száraz mérnöki nyelvezetével, hanem éppenséggel a legkönnyedebb értekező próza stílusában is képes számot adni. Utóbbi erénye komoly segítséget nyújthat az általa tárgyalt problématerületeken kevésbé jártas olvasók számára is.  Írói stílusát - némiképp csípősen - akár a „derűs analitikus” jelzővel is illethetnénk. Retorikai fegyvertárát leginkább a fesztelen kedélyesség és szellemesség állandósult állapota jellemzi. Dennett előszeretettel csempész humort egy-egy bonyolultnak tűnő elméletet megvilágító gondolatkísérlet vagy példa közé is - az olvasók nagy örömére és megelégedésére. Mindezek azonban nem a tudományos szigor és alaposság kritériumaként elvárható érvelésmód elmaszatolását, hanem éppenséggel az eszmefuttatások legkülönbözőbb tárgyainak, valamint az ezeket összekötő gondolati alakzatoknak a gördülékeny megértését és befogadását készítik elő.

E megállapítások hatványozottan érvényesek a Darwin veszélyes ideája című könyvére is. E könyvében Dennett arra vállalkozik, hogy Charles Darwin nagyhatású művét, az 1859-ben megjelent A fajok eredetét, illetve e könyvben körvonalazódó gondolkodásrendszerét a filozófiai gondolkodás egyetemes mintájává és zsinórmértékévé tegye. A könyv három részből áll: az első rész (Kezdjük a közepén) többek között a darwini gondolkodás keletkezési körülményeit, filozófiai előzményeit, valamint az evolúcióelmélet tudományos megalapozhatóságának előfeltételeit tárgyalja. (Ilyen például az a megállapítás, mely szerint az evolúcióelméletet mint szigorúan tudományos felfedezést egy, a Darwin halála után jóval később napvilágra került tudományos felfedezés, nevezetesen a gén fogalma, és a genetika tudománya képes valójában megalapozni.) A második rész (A darwini gondolkodás a biológiában) a biológia tudományának elméleti-filozófiai (biofilozófiai) vetületét, az emberi gondolkodás mechanizmusával való összhangját kívánja összefoglalni. A harmadik, talán legizgalmasabb, s éppígy a legproblematikusabb fejezetet Dennett (Az Elme, az Értelem, a Matematika és az Erkölcs) az elme- és nyelvfilozófiának, a számítógép tudományának és a matematikának, valamint az etikának és vallásnak a darwinizmus szemszögéből való megértésének, továbbgondolásának szenteli. E problémakörök kifejtése közben azonban számos izgalmas és tudományos körökben jócskán divatos problémakört érint, mindvégig más elméleti szerzőkkel is polemizálva. (Jó példa erre Stephen Jay Gould gondolatainak felhasználása és kritikája, melyre Gould egy harsány hangvételű recenzió formájában igyekezett reagálni. 1) Összességében tehát elmondható, hogy Dennett-nek sikerült egy átfogó, sokoldalú képet bemutatnia az evolucionista gondolkodás történetéről, jelenkori állapotáról s jövőbeni kihívásairól. Akit komolyabban (ám elsősorban nem professzionális szinten) foglalkoztatnak e kérdéskörök, magyar nyelven keresve sem találhat jobb könyvet A Darwin veszélyes ideájánál.

E könyv kapcsán érdemes még megjegyeznünk, hogy bár Dennett végletekig hajszolt ateisztikus törekvése kitűnő példája a valóság megismerésére, az élet értelmének (lásd a könyv angol nyelvű változatának alcímét: Evolution and the Meanings of Life) leleplezésére irányuló, hiábavaló emberi próbálkozásnak. Vállalkozása,  mely ugyan saját vágyaihoz mindvégig hű marad (tudniillik, hogy ne kelljen külső nézőpontokat - vagy, ahogy ő fogalmaz „égi foganytyúkat” alkalmazni az érvelés során) végső világmagyarázati elvet mégsem képes nyújtani. Ennek ékes bizonyítéka a szerző azon figyelmeztetése, hogy bár egy mindenre kiterjedő elméletre (mint például az evolúció gondolatára) való igény alapvetően meghatározza a gondolkodást, mégis kockázatos mindent csupán ezen elhatározás alá hajtani.

Miklósvölgyi Zsolt

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK