0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Fenyves Miklós
Megjelenés: 2004
Oldalszám: 260 oldal
Formátum: B/5, fűzve
ISBN: 978-963-9548-14-5
Témakör: Nyelvtudomány

Eredeti ár: 2600 Ft
Webshop ár: 1950 Ft

KOSÁRBA
A nyelvek társadalma
A globális nyelvrendszer

A nyelvek társadalma - A globális nyelvrendszer

Mentálhigéné és Pszichoszomatika 5(2004)3
Érdekes és a maga nemében nemcsak nálunk, de nemzetközileg is egyedülálló könyv, amely a világ kommunikációs rendszereként vizsgálja a nyelvek kölcsönkapcsolatait és ezen belül a nyelvi dominanciák dinamikáját. Nyelvszociológia, interkulturális kommunikáció, nyelvtörténet, történeti szociálfilozófia, nyelvpolitika, - sokféle tudományágba lenne a könyv joggal sorolható, mindezekkel foglalkozik, de ennél egyben több is. A szerző a nyelveket kölcsönhatásban, konstellatív kapcsolatban szemléli egy-egy nagyobb földrajzi-politikai régióban, kulturális területen, és ezen belül vannak centrális és perifériás nyelvek, általában van szupercentrális nyelv, ez rendszerint a legerősebb és legfejlettebb népcsoport nyelve, korunkban, a globalizáció és a sajátos kommunikációs kultúra hatására kialakult egy hipercentrális nyelv az angol. A szerző kb. 12-re teszi az angolhoz kapcsolódó szupercentrális nyelvek számát. A szerző abból indul ki, hogy izolált nyelv régen is ritka volt, ma már nincs is, a nyelvek érintkeznek egymással, és a nyelvek kommunikációs értéke /ezt a szerző Q betűvel jelöli, és kiszámítására bonyolult képletet és formalizált eljárást ajánl, amely a Q érték metrikus meghatározását teszi lehetővé/ az a dinamikus erő, amely terjedésüket munkálja. A kultúrák érintkezésében természetes a többnyelvűség, ezt az államok létrejötte tovább dinamizálja, ma pedig az eredeti, gyakran évezredeket vagy évszázadokat igénybe vevő változási folyamatokat lassítja és egy irányba tereli a civilizációs fejlődés, a tömegkommunikáció, a világgazdaság és a globalizáció, és így ma az angol nyelv óriási jelentőségre tett szert, amely messze meghaladja a korábbi nyelvi hpiercentrizmusok /kínai, latin, stb./ jelentőségét.
A szerző a nyelvek rendszerét sok adattal, óriási ismerettömeg felhasználásával írja le. A történeti áttekintés után nyelvi rendszerelméletét vázolja fel, az áruk és a piac metaforáit használja, amely szerint a nyelvek „hiperközösségi javak”, értékük, áruk kommunikációs potenciáljuknak felel meg /ez az említett Q érték/, majd ezt a közgazdaságtani metaforizációt külön fejezet bontja ki, amely olyan koncepciókat használ, mint a szöveg-áruk nemzetközi cseréjét, vagy a protekcionizmus ill. szabadkereskedelmet a kulturális javak piacán. A nyelvek viszonyrendszerének teóriáját azután a ma és a közelmúlt sajátos regionális példáival illusztrálja, pl. India esetével, ahol a hindi és az angol verseng egymással /és áll többszáz kisebb-nagyobb más nyelv konstellációjában középponti helyen/, vagy Indonézia esetével, ahol sikerült az, ami Indiában nem, egy eredetileg nem centrális maláj nyelvjárást /bahasa indonesia/ tettek állami nyelvvé, és ez a nyelv egyre inkább uralkodóvá válik /Indiában hasonló politikai motívumok alapján szerették volna a hindosztáni nyelvet kiemelni, ehelyett a legnagyobb nyelv, a hindi vált általánossá, míg Indonéziában a legnagyobb nyelv, a meglehetősen bonyolult jávai háttérbe szorult/. Nagyon érdekes Afrika nyelvi rendszere, ez különösen bonyolult, közel ezer évre terjed ki, számos centrális nyelvvel, igen érdekes nyelvpolitikai, nyelvtörténeti dinamikával. Külön kiemeli a szerző a délafrikai helyzetet, ahol az afrikaans, a holland nyelv leszármazottja volt a legelterjedtebb, de háttérbe szorult az angol mögött.
A szerző érdekes gondolatmenettel vonatkoztatja elméletét a nyelvi viszonyokat illetően az Európai Unióra, szerinte a növekvő politikai soknyelvűség /a 25 állam sok nyelve/ az angol uralkodó helyzetének fog kedvezni.
A kötet érdekes, izgalmas olvasmány, olyan kérdésekre világít rá, amelyek ennyire kidolgozott formában ritkán kerülnek elő a különböző társadalomtudományok, vagy akár a nyelvtudomány irodalmában/ habár a ma már nálunk is egyre ismertebbé váló nyelvpolitika, mint önálló diszciplína részleteiben érinti ezeket a kérdéseket. De Swan könyve is mutatja, hogy általában terjed ma egy újfajta rendszerszemlélet, amely a hálózatiságot, a nagy dinamikus rendszereket és a nemlineáris makrofolyamatokat próbálja megragadni, a korábbi szemlélettől és módszertantól eltérő módon. Ez a kötet megnyeri a maga nézőpontja számára az olvasót és bizonyos, hogy számos tudományágban termékenyen fog hatni. A kiadó láthatóan valamiféle holland-magyar kiadói együttműködés keretében már több kitűnő holland szakmunkát tett közzé, ezek közül is kiemelkedik e kötet, szerkesztői gondosságban és külalakban is.
Buda Béla dr.

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK