0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2010
Oldalszám: 224 oldal
Formátum: A/5, kötve
ISBN: 978-963-2791-56-2
Témakör: Műszaki tudomány
Sorozat: Életutak

Eredeti ár: 2900 Ft
Webshop ár: 2175 Ft

KOSÁRBA
Körmendy Ágoston
Egy alkotó mérnök az autóiparban

Egy mérnök a Csepelből

Gyártás Trend
2010-09-20

A Typotex Kiadó komoly űrt tölt be vállalt küldetésével: az ipartörténet hiányos fejezeteit igyekszik elbeszélni jó tollú, hozzáértő szerzők segítségével.

„Másnap négymotoros légcsavaros repülővel utaztam Reykjavíkba.” Csak egy mérnök írhat ilyet. Az ember a maga józan paraszti eszével legfeljebb annyit mond: „másnap átrepültem Reykjavíkba”. De a mérnöki agy számára fontos megfigyelni, megjegyezni, sőt közölni is, hogy a gép légcsavaros, ráadásul négymotoros. Márpedig Körmendy Ágoston, mérnök, mégpedig a békebeli fajtából, aki jó iskolákban, jó tanároktól tanult, sok olyan dolgot is, amit nem hasznosíthatott közvetlenül a munkájában, egyszerűen csak illett tudni, és aki mindig büszke volt a hivatására, olyannyira, hogy amikor Ghana és Togo határán a jobb és baloldali hajtási kötelezettségek között összekeveredve véletlenül koccanást okozott, halott fehéren gondolt a jövőre: mi lesz, ha kiderül, hogy ez egy autógyári mérnök hibája?

A Typotex Kiadó komoly űrt tölt be vállalt küldetésével: az ipartörténet hiányos fejezeteit igyekszik elbeszélni jó tollú, hozzáértő szerzők segítségével. A hiányos fejezetek terminus talán nem is egészen helytálló, hiszen valójában nekünk nincs ipartörténetünk. Mármint írott ipartörténetünk. Lelkes szerzők olykor-olykor szánnak egy-egy tanulmányt, kötetet a magyar ipar legkülönbözőbb ágaiban megfigyelhető fontos tendenciáknak, jelenségeknek, egyik-másik találmánynak, kiemelkedő konstruktőrnek, de sajnos nem mondhatjuk el hogy e kiváló munkákból egy összefüggő, szisztematikus történet bontakoznék ki. Sokkal inkább kellene azt mondanunk: ipartörténetünknek már megvan néhány fejezete, és lassacskán íródik a többi.  A Typotex ebbe szállt be. Szentgyörgyi Zsuzsa jegyez már kötetet a magyar autógyártás egyik ágáról, jelesül az autóbuszgyártásról, és most, 2010-ben kiadott kötetével a Csepel Autógyár korai történetét és hőskorát igyekszik megrajzolni az egykori vezető fejlesztőmérnök emlékein keresztül.

A szerző nem sokat árul el munkamódszeréről, a kötet keletkezéstörténetéről, de kis megfigyelés után sejthető: a tanulmánykötet mérhetetlen szakmai tapasztalat és könyvtárazás mellett interjúk sorából áll össze, amelyeket Körmendy Ágostonnal készített, és amelyeket alapos szerzői-szerkesztői munka után átrakott egyes szám első személybe (itt-ott kiegészítve saját reflexióival). Tehát maga a mérnökember mesél saját magáról, szisztematikusan, kronológia szerint haladva, a tanulóévektől a gyárban eltöltött első esztendőkön és a külföldi kiküldetéseken át a kooperációkig, a szakmai szervezetekben való részvételig. Személyes vallomásról van szó tehát, egyfajta memoárról, pályaképről, de – számítván a mérnökember szakmai tisztességéből eredő pontosságra – dokumentumként kezelhető írásról is egyben. Ami azért nagyon lényeges, mert (a honi autógyártás iránt érdeklődők tudják) a három gyár – a Csepel, az Ikarus és a Rába – története több ponton egymásba fűződök, és ezt a közös történetet minden hiteles beszámoló, leírás tovább pontosítja, gazdagítja.

A három gyár közül egyébként a Csepel a mostohagyerek abban az értelemben, hogy a legkevesebb fény rá hullott az elmúlt évtizedekben. A Rába története magyar sikertörténetnek számított, így emlegettük az Ikarusét is, a Csepelét azonban hallgatás övezte. Nem mély hallgatás, csak amolyan félrenézős. Ki tudja, mi lehetett ennek az oka? Talán az, hogy a Csepel kezdetben elsősorban a hadsereg számára számított, csak később kezdtek szériában polgári célokra is szállítani? Vagy az, hogy ilyen-olyan hibákért a korabeli (elsősorban az ötvenes évekre kell gondolni) sajtó a Csepelen verte el a port? Megfejthetetlen. Pedig a szétválasztás nem helyénvaló, mivel a három gyár folyamatosan együttműködött, bármelyikük sikere tehát mindegyikük sikere.

Arról nem is beszélve, hogy a Csepel Autógyár Szigethalom és Szigetszentmiklós határában a repülőgépgyár helyén létesült üzeme nem egy világsiker bölcsője volt. Elég, ha csak a D-344-es összkerék-meghajtású teherautót említem, amelyből a hatvanas évek elejétől a legtöbb készült, amelyből ma is találni még néhány vidéki udvarban működő példányt, és amelyből rengeteg jutott el a világ országaiba; vagy a D-450-est, amely a maga korának kiemelkedően modern gyártmánya volt, és többféle felépítményével különböző célokra volt használható.

Többek között ezen gyártmányok keletkezéstörténete, nemzetközi fogadtatása, és egy gyár születése, kiteljesedése bontakozik ki Körmedy Ágoston nem túl nagy terjedelmű, de pontos és élvezetes olvasmánynak számító elbeszéléséből.

http://www.gyartastrend.hu/cikk/egy_mernok_a_csepelbol

Kerékgyártó György

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK