0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2007
Oldalszám: 224 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-9664-65-4
Témakör: Kommunikáció, Nyelvtudomány

Eredeti ár: 2400 Ft
Webshop ár: 1440 Ft

KOSÁRBA
Írás 1.0
Az ötlettől a jól strukturált szövegig

Ismeri a betűket? Tanuljon meg írni!

Nyelv és Tudomány
2011-04-27

Az ötlettől a jól strukturált szövegig – ígéri az alcím, és ígéretét be is tartja. Az Írás 1.0 bemutatja a főbb bekezdéstípusokat, és megmutatja, hogyan állítsunk belőlük össze feszes szöveget. Bár elsősorban egyetemi dolgozatok megírásához nyújt segítséget, az egyetemi hallgatókénál jóval szélesebb kör forgathatja haszonnal.

Ma Magyarországon az érettségin komoly szövegalkotási feladatot kell megoldani: érvelni, összehasonlítani, elemezni kell. Ebből arra következtethetnénk, hogy a középiskolát elvégzők már jó szövegalkotási képességekkel rendelkeznek. Sajnos a tapasztalat ezt nem igazolja: az érettségivel rendelkezők számára gyakran már egy hivatalos kérvény vagy panasz megfogalmazása is gondot jelent. Nem csupán a kérvény megformálása okoz nehézséget, hanem az, hogy problémájukat világosan megfogalmazzák, kérésüket alaposan megindokolják.

Arra még kevésbé vannak felkészülve, hogy tudományos jellegű írásműveket, szakcikkeket írjanak. A „fejlettebb világ”-ban az egyetemistákat külön bevezetik a tudományos írás stratégiáiba, bevett eljárásaiba: ezt hívják angolul academic writingnak. Magyarországon ma inkább ritkaságszámba megy az a hely, ahol ilyet oktatnak. (Már csak azért is, mert a tudományos írás nemzetközi normáit ma sem sajátította el a hazai tudományos élet minden résztvevője.)

Míg az angolszász országokban se szeri, se száma az olyan köteteknek, melyek a tudományos írás alapjait tanítják, eddig magyar nyelven hasonló kötet nem jelent meg. (Az olyan művek, mint Umberto Eco Hogyan írjunk szakdolgozatot? című, egyébként nélkülözhetetlen munkája a téma kiválasztásával, az anyag gyűjtésével és rendszerezésével foglalkozik, de azzal nem, hogy miként kell egy bekezdést felépíteni.) Az első fecskének a Typotex kiadó által kiadott, Blaskó Ágnes és Hamp Gábor által írt Írás 1.0című kötetét tekinthetjük.

 

A kötet célja

Blaskó és Hamp a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikácó Tanszékének oktatói. Kötetük az általuk tartott kurzusok anyagára épül, a benne található módszereket tehát a gyakorlatban is kipróbálták. A könyv felépítése is azt célozza, hogy anyaga egyetlen szemeszter alatt végigvehető legyen. Egy szemeszter 12 hétből áll, így a könyv is 12 fejezetre oszlik – a szerzők szerint három fejezet időszűkében át is ugorható. A kötet olvasása során ugyan kételyünk támadhat, hogy egy-egy fejezet anyagának átvételére tényleg elég-e másfél óra, de mivel próbára nem volt lehetőségünk, hinnünk kell a szerzőknek.

A kötet tehát elsősorban azoknak szól, akik írástechnika-kurzust tartanak. Ugyanakkor a szerzők ügyeltek arra is, hogy a kötetet haszonnal forgathassa az is, aki autodidakta módon próbálkozik tudományos cikkek írásával. Ennek érdekében külön feladatok vannak az önállóan és a csoportban tanulóknak. Mivel azonban saját szövegeit mindenki nehezen értékeli, önállóan aligha lehet a könyvet teljes értékűen használni, inkább csak tippeket nyerhet belőle kezdő és haladó egyaránt.

A kötet és a kurzus célja egy essay (angolszász esszé) megírása, illetve az ehhez szükséges ismeretek és készségek elsajátíttatása. Míg a magyar esszé – bár tartalma nem fiktív – szépirodalmi stílusban íródik, szerkezete pedig gyakran csapongó, rapszodikus, addig az angolszász esszé szigorúan felépített, érvelő műfaj. A jó (angolszász) esszé megírásához olyan készségeket kell elsajátítanunk, melyek az élet más területein is jól jönnek: például a már említett kérvény vagy panasz megfogalmazásánál, de jelentős segítséget nyújthat azoknak is, akiknek munkahelyükön kell különböző jelentéseket írniuk. Éppen ezért a kötet olyanok érdeklődésére is számot tarthat, akik nem szándékoznak tudományos szövegeket írni.

 

A kötet felépítése

A kötet két nagyobb és több kisebb egységre oszlik.

A bevezetésben a kötet használatáról esik szó. Ezt követi az első fejezet, amely önismereti tesztre emlékeztet: a diákoknak szembe kell nézniük azzal, hogy milyen készségeik vannak, mik a fő nehézségeik, amikor írniuk kell, és egyáltalán: miként gondolkodnak. A recenzens némi szkepticizmust érez a módszerrel kapcsolatban, de az biztos, hogy a diákok úgy érzik, személyre szóló tanácsokat kaptak, és ez növelheti önbizalmukat.

Ezt követi az első nagyobb blokk, mely a Bekezdések címet viseli. Az élén álló második fejezet általánosságban szól a bekezdésről, kiemelten a tételmondatról. Az ezt követő hat fejezet különböző bekezdéstípusokat mutat be. Az útmutató szerint három bekezdéstípusnak (a leírónak, az összehasonlítónak és az illusztrálónak) mindenképpen szerepelnie kell a kurzusban, további hármat (a tipizálót, az ok-okozati viszonyokat bemutatót, illetve a definiálót) idő hiányában ki lehet hagyni, vagy később visszatérni rájuk. (Valójában nehéz elképzelni, hogy ezek nélkül teljes értékű lehet egy ilyen kurzus.)

A következő nagyobb blokk az A szöveg címet viseli, és négy fejezetre oszlik. A kilencedik fejezet, bár (szintén) a Bevezetés címet viseli, a tulajdonképpeni esszészöveg megalkotásáról szól: a téma kijelöléséről, az anyaggyűjtésről, a vázlatkészítésről, a megfogalmazási stratégiákról. A tizedik fejezet témája, hogy miként kell idézni a szakirodalmat, illetve összeállítani a bibliográfiát. A tizenegyedik fejezet a 30 kérdés címet viseli: olyan stratégiát sajáttíttat el a diákokkal, melynek segítségével ellenőrizhetik, hogy mondandójuk valójában fontos, releváns-e. A tesztelés folyamán új ötleteik támadhatnak, támpontokat kapnak a dolgozat tökéletesítéséhez. A tizenkettedik fejezetben a diákoknak maguknak kell értékelniük egy dolgozatot, méghozzá egy igen szellemesen összeállított szempont- és pontozási rendszer alapján. Természetesen egy ilyen rendszer sem küszöbölheti ki teljesen az értékelésből a szubjektív elemeket, éppen ezért érdekes lett volna tudni, hogy a szerzők hogyan értékelnék a bemutatott dolgozatot, és miért. Ennek hiányában az olvasónak bizonytalanságérzete támadhat, különösen, ha valóban kezdő a szövegalkotás terén.

A kötet ezután a feladatok megoldásával, a felhasznált irodalom jegyzékével és a (sajnálatosan és érthetetlenül rövid) tárgymutatóval zárul.

A tizenkét fejezet felépítése hasonló. Mindegyik egy „hangoló” feladattal kezdődik: ez szellemesen mutat rá olyan általános jelenségekre, amelyek íráskor sajátos nehézséget, megoldandó problémát jelentenek. A bekezdéstípusos fejezetekben ismertetik a típust, példákat adnak, majd feladatok következnek, témaötletekkel, buktatókkal, sőt, még bizonyos stilisztikai hibák is szóba kerülnek – ezt követik a házi feladatok és egy olvasmány, melyben az adott bekezdéstípus szerepel. A szöveges fejezetek felépítése valamivel egyszerűbb, itt a hangoló feladat után lépésről lépésre haladnak a részfeladatokon, a magyarázat és a hozzá tartozó feladatok folyamatosan váltják egymást. Mindkét fejezettípust mindig tanári útmutató zárja.

A tankönyvnek saját honlapja is van, sajnos (egyelőre?) igencsak soványka tartalommal – a hátsó borítón ígért kiegészítő anyagokat egyelőre nem találhatjuk meg rajta.

 

A kötet kivitele

A könyvben a magyarázó szövegek, a példák, a feladatok, az illusztrációk sűrűn váltogatják egymást – ez nagyon megnehezíti a tördelő dolgát. A hasonló kötetek gyakran rettenetesen túlzsúfoltak, apró betűkkel írottak, fárasztó olvasni őket. Máskor viszont hatalmasak és szellősek, tulajdonosuk sajnálja a sok hiába elpusztított fát, és átkozódik, amikor magával kell cipelnie egy példányt. Nos, elmondhatjuk, hogy az Írás 1.0 szerencsére egyik kategóriába sem tartozik, a tördelőnek sikerült megfelelő kompromisszumokat kötnie.

Sajnos azonban mégsem dícsérhetjük, mivel nem sikerült megoldania, hogy az elválasztás mindig a magyar helyesírás szabályait kövesse. Ilyen elválasztási módokat találhatunk a kötetben: bony-olultabb (35), baráto-dra(61), koc-smákat (118), földra-jzi (122) stb. Időnként egyéb furcsa helyesírási megoldásokat is találunk: discok (a diszkók vagy discók helyett, 118), a bibliográfiában gondolatjel szerepel kötőjel helyett (Egy dektektívregény – olvasó ötletei, 223) stb. Az ilyenek jelenléte különösen zavaró egy olyan műben, mely éppen az igényes szövegalkotásról szól – még ha más aspektusból is. (A kötetre egyébként nem jellemzőek a sajtóhibák.)

 

Kinek ajánljuk?

Mindenekelőtt azoknak ajánljuk az Írás 1.0-t, akik maguk is hasonló kurzusokat tartanak. Ajánljuk továbbá azoknak, akik a felsőoktatásban tanulnak, és időnként önálló szövegeket kell alkotniuk. Különösen ajánljuk akkor, ha oktatási intézményük nem biztosít számukra hasonló kurzust, vagy kurzusukat nem érezték igazán hatékonynak. Azt ugyan nem ígérhetjük, hogy önállóan is olyan messzire jutnak, mint egy jó írástanárral, de sok hasznos fogást maguk is elsajátíthatnak. Végül ajánljuk mindenkinek, akinek munkája vagy egyéb mindennapos tevékenysége során érvelő vagy magyarázó jellegű szövegeket kell megalkotnia.

Az Írás 1.0 erénye, hogy rendkívül sok színes példával és feladattal teszi érdekessé a tanulást – ezeket akkor is érdemes olvasgatni, ha éppen nem akarunk komolyan tanulni. Ha egyébként is gyakran írunk, akkor az ellesett praktikákat külön gyakorlás nélkül is kipróbálhatjuk és alkalmazhatjuk. Biztosra vehetjük, hogy gyakorlott írók is találnak újdonságot a kötetben.

Fejes László

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK