Nem habozunk Karcsit választani, Józsi helyett, ha a piacon egy forinttal olcsóbban adja a narancsot, és a kínai piacon vásárolunk, ha az ár kedvezőbbnek tűnik. Felháborodunk viszont, ha egy külföldi vállalat soknak találva magyar munkabéreket más országba helyezi át a termelést. A globális gazdaság számtalan észrevétlen előnyével, és nem kevés látványos veszélyével találkozhatunk nap, mint nap. Egyre több a követhetetlen jelenség, a zavaros fogalom, az érthetetlen rövidítés. A „Világgazdaság dióhéjban” című könyv (Typotex Kiadó 2003. 2500 Ft) rövid, érthető és pontos magyarázataival jó szótárt nyújt az olvasónak az eligazodáshoz. A szerző – Randy. C. Epping – világos nyelvezetével és követhető gondolatmenetével előképzettség nélkül is érthetővé teszi a globális gazdaság sokféle jelenségét.
A könyv végigköveti a világgazdaság jelenségének megértéséhez szükséges tényeket és fogalmakat. Szól a nemzetgazdaságok összehasonlításáról, a növekedés nyomon követéséről, a devizaárfolyamok alakulásáról. Bemutatja a nemzetközi vállalatok, a Világbank, az IMF valamint a különböző gazdaság integrációk (OECD, G7 vagy a NAFTA) működését, az adóparadicsomok és a hitelminősítés szerepét. Értelmezi a nyersanyag-, tőke-, és valuta-piacok viselkedését, és kitér a korrupció és a pénzmosás jelenségére. Lehetővé teszi, - még a közgazdaságtanban járatlan olvasó számára is – hogy megértse az e-kereskedelem vagy a feketepiacok fontosságát, vagy éppen az AIDS terjedésének a gazdaságra gyakorolt hatását. A szemléletes példákkal segíti, hogy az olvasó eligazodjon az olyan jelenségek körében, mint az új és hagyományos vállalatok értékének megállapítása, vagy az adóparadicsomok működése.
A globális gazdaságról sok könyv született az elmúlt években. Ezek túlnyomó része bonyolult összefüggéseket vázol fel és nehezen követhető előképzettség nélkül. Más részük kifejezetten propaganda célokat szolgál. Arról akarja meggyőzni - nem mindig korrekten érvelve – az olvasót, hogy miért támogassa, vagy ellenkezőleg, miért utasítsa le a globalizációt. Ez a mű nem akar rávenni, sem arra, hogy fogadjuk el, sem arra utasítsuk el a nemzetközi kereskedelmet, és sok ezzel összefüggő jelenséget. Tényeket mutat be, a fogalmakat tisztázz, érthetővé tesz jelenségeket – és mindezt szakszerűen. Azt viszont az olvasóra bízza, hogy eldöntse: jó, vagy rossz számára ez vagy az a jelenség. Ehhez nyújt további segítséget, hogy a globális gazdaság fontosabb jelenségeinek magyarázatait kiegészítendő, a könyv az utolsó 20 oldalon összefoglalja a leggyakrabban használt fogalmak (pl. GDP/GNP, határidős piac, NAFTA, IPO, tőkeáttétel) rövid és szakszerű meghatározásait tartalmazó szójegyzék.