Egyetemista az ELTE-n voltam 1959 és 1964 között. Akkor még az első két évben matematika-fizika tanárszakra jártunk és a második év után lehetett szakosodni ún. alkalmazott matematikusi szakra. Matematikus szakos éveink több kiváló tanára között is speciális helyet foglaltak el számunkra Rényi Kató és Rényi Alfréd, akikkel baráti kapcsolatba került 15 fős évfolyamunk, így személyesen jómagam is. (Kató évfolyamfelelősünk is volt.)

Rényi Kató és Rényi Alfréd egyenként és házaspárként is egészen kivételes személyiségek voltak. Mindketten különleges családokból származtak. Pl. Alfréd nagyapja, Alexander Bernát neves filozófus, esztéta, színikritikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Kató apja, Schulhof Ödön kiváló reumatológus, balneológus, többek között az Országos Reuma- és Fürdőügyi Intézet tudományos igazgatója volt. Barátaik között neves irodalmárokat, művészeket tudhattak, emlékszem pl. Devecseri Gáborra, Karinthy Ferencre, Somlyó Györgyre.    

Mindketten majd egy évet tanultak a háború utáni Leningrádban, Kató diákként, Alfréd aspiránsként. Alfréd témavezetője a kiemelkedő matematikus, Yuri Linnik, a számelmélet ill. az akkor ifjúkorát élő modern valószínűségszámitás nemzetközileg is magasan jegyzett kutatója volt. Hazatérésük után a matematikai élet meghatározó személyiségeivé váltak kutatóként, tanárként, barátként, példaképként matematikusok generációi számára – nemcsak itthon, hanem sokszor külföldön is. Alfréd – meghonosítva idehaza a Leningrádban megismert modern valószínűségszámítást – rendkívül érdekes, eredeti és innovatív, nagyhatású kutató volt. Ezen kívül megalapította a Magyar Tudományos Akadémia – ma is rendkívül sikeres – Matematikai Kutatóintézetét (ez ma már az ő nevét viseli) továbbá az ELTE Valószínűségszámítási Tanszékének vezetőjeként is páratlanul erős iskolát hozott létre. Mindemellett klasszikus műveltségére alapozva nagysikerű platóni dialógusokat írt a matematika természetéről. Lányuk, Rényi Zsuzsanna művében ennek az elbűvölő párnak az élete kel életre – hazai és külföldi – barátokkal, tanítványokkal, kollegákkal folytatott interjúk során. Az olvasó nemcsak betekintést nyer e rendkívüli pár életébe, kapcsolataiba, személyiségébe, hanem a gyűjtemény – a szerző idevágó összefoglalója mellett – plasztikusan illusztrálja a hazai kulturális elit életét és történetét a második világháború előtt, illetve utána.