"A nagy küzdelemben, amely a tudatlanság, gyanakvás és brutalitás, másrészt a tudás, a megértés, és a béke közt dúl, a tudósnak rettenthetetlenül kell állnia az utóbbiak oldalán, erősítve a köteléket ember és ember között, s hirdetve, hogy az önvédelem egyetlen hatékony fegyvere a jóakarat mások iránt. E mai ünnepség azt mondja nekem, hogy ez a munka nem reménytelen. Teljes szívemből köszönöm Önöknek ezt a tanítást, s emelem poharam az emberi szolidaritásra, a tudás, a béke, a jóakarat és a megértés végső győzelmére." - Szent-Györgyi beszéde a stockholmi Nobel Banketten, 1937. dec. 10.

Szent-Györgyi állása különleges a magyar tudományban: mindmáig az egyetlen tudósunk, aki itthon végzett munkájáért kapta meg a Nobel-díjat.

"Szent-Györgyi Albert nevének hallatán mindenkinek a C-vitamin és a magyar paprika jut az eszébe. A témában jártasabbak még a biológiai égésfolyamatokra vagy a rákkutatásra is gondolhatnak. De senki nem töpreng el azon, hogy milyen politikus volt Szent-Györgyi Albert. Ilyen irányú tevékenységét felszínesen vagy alig ismerjük, sőt egyfajta mitikus köd lengi körül, különösen a hozzánk közelebb álló, magyarországi szerepléseit. Pedig kortársai is megjegyezték, hogy Szent-Györgyi két dolgot vett nagyon komolyan: a kutatást és a politikát." - a szerző Bevezetőjéből (kiemelések tőlem).

E könyv állása is különleges a róla szóló irodalomban: kétségkívül a leghitelesebb bemutatása életének és munkásságának, hiszen Tasiné Csúcs Ildikó "Szent-Györgyi Albert politikai és közéleti tevékenysége Magyarországon" értekezésével doktorált történelemtudományok tudományágban az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájában. Előszavából idézve, "Disszertációját »tudományos ellenőrzés mellett« dolgozta ki, és "»summa cum laude« minősítéssel védte meg. Ebből az értekezésből némi átdolgozás és kiegészítés után született az a teljes biográfia, melyet az olvasó most kézben tart."

A Typotex ajánlójából: "A világhírű tudós közéleti tevékenységének bemutatásával a történelmi valóságnak egy olyan szeletét ismerheti meg az olvasó, amelyről eddig sehol nem olvashatott. A kozmopolita tudós szemszögéből láttatjuk a Horthy-korszak felsőoktatásának visszásságait, gazdasági elmaradottságát, ideológiai téveszméit, az 1945 utáni új társadalmi rendszer megteremtésének elmulasztott lehetőségét és a kommunista diktatúra megsemmisítő apparátusát. A könyv fejezeteiből egy tárgyilagosan gondolkodó, mély humánummal rendelkező ember példaértékű életútja bontakozik ki egy politikai eszmék uralta világban: olyan személyiség képe, akit emberi tévedéseivel együtt is mindig és mindenhol a jövőért érzett tudósi felelősségérzet motivált."

S mert a tudós politikus áll e mondandó középpontjában, idézzük ide a könyvből a hazai tudomány- és oktatásszervezési tevékenysége csúcsát - amelyből az is világos, mennyi jót tehetett volna itt e téren is, ha engedik neki:

"Szent-Györgyi Horthy-korszakbeli közéleti tevékenységének csúcsa az újonnan alapított Horthy Miklós Tudományegyetem élén végzett rektori tevékenysége volt. Jóllehet ebbe a funkcióba sem a politikai vezetés emelte őt, hanem szegedi professzortársai választották, mégis Szent-Györgyi rektorságának évét (1940/41) szokás a szegedi egyetem 1945 előtti történetének legfényesebb idő- szakaként értékelni. Az akkor Szent-Györgyi által életre hívott diákszervezet, a SzEI (Szegedi Egyetemi Ifjúság) hivatásrendi alapon egyesítette a fiatalokat, és elítélte a vallási vagy politikai alapú megkülönböztetést. Szent-Györgyinek sikerült felszabadult, diszkriminációmentes légkört teremtenie az egyetemen, az ő rektorsága idején egyáltalán nem voltak diáktüntetések. Különféle öntevékeny társaságok létrehozásával a fiatalok kulturált szabadidő-felhasználásáról is gondoskodott. Szent-Györgyi az egyetem egyik fontos feladatának tekintette az önállóan gondolkodni és véleményt alkotni képes fiatalok kinevelését. A SzEI hallgatói érdekvédelmi szervezetként is funkcionált, amely véleményt nyilváníthatott az oktatásról. Sajnos Szent-Györgyi törekvései az egyre inkább szélsőjobboldali irányba forduló politikai vezetéssel szemben kudarcot vallottak, hiszen a kultusztárca nyomására meg kellett változtatni a diákszervezet alapszabályzatát és ezzel megakadályozni a zsidó származású hallgatók SzEIbe való felvételét, valamint lemondani arról, hogy a diákszervezet hallgatói érdekvédelemmel is foglalkozzon. Ez után a nyílt konfrontáció után, amit még az ország háborúba sodródása is súlyosbított, Szent-Györgyi egyre inkább ellenállásba kényszerült."

S bár az ebben műveltebbek hallottak isztambuli küldetéséről, az izgalmas folytatásáról talán csak most, innen: "Az akció fordítva sült el, ő pedig a németek érdeklődésének hatókörébe került. Ezután már csak egy lépés volt a fegyveres ellenállási szervezet vezetése, ahol mint »Doktor C« nagy tekintélyt vívott ki magának. A Taurus szervezet néven is emlegetett csoport tevékenységét és együttműködését más hasonló alakulatokkal izgalmas részletességgel tárgyalom." S talán szintúgy csak innen, mint sok további is: a svéd követség menedékhelyén álnéven dolgozó Szent-Györgyi és Horthy, valamint környezete között bonyolódó történet arról, hogy "Szent-Györgyi vezesse vagy tagja legyen a fegyverszüneti delegációnak."