
Oldalszám: 264 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2790-20-6
Témakör: Irodalomtudomány
Eredeti ár: 2800 Ft
Webshop ár: 2100 Ft
KOSÁRBA
Janus-arcok: Összegyűjtött tanulmányok, recenziók, fordítások és kommentárok
Janus a római mitológiában a kapuk, a kezdet és a vég istene, akit ezért általában két arccal ábrázolnak. Névrokona, Janus Pannonius (1434-1472) szintén Janus-arcú volt: egyfelől Hunyadi Mátyás király és Vitéz János váradi püspök, majd esztergomi érsek bizalmasa, Pécs püspöke, másfelől humanista latin költő, aki itáliai tanulmányai során sajátította el a klasszikus görög, illetve latin nyelv és kultúra ismeretét. Ezeket a Janus-arcokat mutatja be Török László, „annak az immár középkorú filológusnemzedéknek a tagja, mely a latin filológia legkiválóbb, nemzetkőzi rangú hazai képviselőitől szerezhette meg kivételes nyelvi felkészültségét”. A Janus-arcok című tanulmánykötet a Magyar Tudományos Akadémia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Ókortudományi Kutatócsoportjában Mayer Gyula és Szovák Kornél által szerkesztett új sorozat, az Értekezések a magyarországi latinság köréből második kötete, amely a szerző elmúlt húsz évben megjelent munkáit közli Mayer Gyula szerkesztésében.
Janus Pannonius rövid életrajzából és az előszóból kiderül, hogy epigrammáinak, azaz rövid csattanós költeményeinek elsődleges mintája a Kr.u. I. század végén alkotó római szerző, Martialis költészete volt. A kötetben az eredeti közlés időrendjében szereplő tíz tanulmánya következő témákat érinti: Catullus-hatások Janus Pannonius költészetében (szövegpárhuzamok a Kr.e. I. századi római költő műveivel); Klasszikus prózai olvasmányélmények Janus Pannonius epigrammáiban; Szövegproblémák Janus Pannonius epigrammáiban (a kritikai kiadáshoz szükséges kódexek eltérő olvasatai miatt kérdéses szöveghelyek vizsgálata klasszikus párhuzamok segítségével); De Graeco? (Janus Pannonius görög nyelvű forrásai); Janus Hungaricus („filológiai barangolások a Janus-epigrammák magyar fordításainak birodalmában”); Adalékok a Guarino da Veronát dicsőítő Janus-epigrammák nyelvi-gondolati hátteréhez (a mesterének címzett költeményekről); Scythia tecta (egy fordítási problémáról); Janus (poeta) festivus (az úgynevezett „szellemes” epigrammákról); Janus (poeta) lascivus (a latin klasszikusoktól vett idézetekből az antik erotikus költészet mintájára gyártott úgynevezett „pajzán” epigrammákról); Elferdített elégiák (válogatása Janus-elégiák fordítói tévedéseiből).
Török László recenziói három korábbi Janus Pannonius-kötetet ismertetnek – Anthony A. Barrett: Janus Pannonius: Epigrammata – The Epigrams (1985); Csorba Győző: Janus Pannonius: Epigrammata lasciva – pajzán epigrammák (1986); Vadász Géza: Janus Pannonius epigrammái: Műelemzések és magyarázatok (1993). Az ismertetésekből többek között kiderül, hogy „a fanyalgó filológus-kritikus rendszerint kivárja, míg a tabunak számító pikáns versek lemeztelenítve állnak meg előtte”. A szerző továbbá megállapítja: „Újdonságnak számít… a janusi verselés, verstechnika számítógépes feldolgozása, variációs lehetőségeinek vizsgálata is. Azaz: egy művészien megszerkesztett sor… hányféleképpen komponálható meg az eredeti szavak, a tartalom megtartásával. A… kombinációk… mindannyiszor – tegyük hozzá: joggal – Janus formai megoldását találták szebbnek, elegánsabbnak.” Török László fordításai és kommentárjai között szerepel a Kr.e. I. századi római költő, Horatius ódáinak hangulatát idéző Búcsú Váradtól című költemény, melynek két sorát latin eredetiben és magyar fordításban is érdemes idézni: Ac tu, bibliotheca, iam valeto,/ tot claris veterum referta libris – „Immár ég veled is, te drága könyvtár,/ megtölt régiek írta sok remekmű.” Hála az antik Róma klasszikus latin szerzőinek jó részét átörökítő középkori székesegyházi és kolostori iskolák közvetítő szerepének, a humanista latin költő Janus Pannonius is ilyen remekműveket alkotott Itáliában és Magyarországon. Ezek tudományos elemzését nyújtja Török László Janus-arcok című tanulmánykötete.
Kapcsolódó recenziók
- Janus-arcok: Összegyűjtött tanulmányok, recenziók, fordítások és kommentárok (Nemerkényi Előd, Természet Világa, 2009. június)