A budapesti Gondolat Kiadó 1969-ben tizenhat dolgozatból álló cikkgyűjteményt jelentetett meg Matematikai érdekességek címmel. A cikkek a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat József Attila Szabadegyetemén rendezett Matematika min­denkinek című sorozat legkiemelkedőbb előadásainak anyagát ölelték fel. A cikkek nagy része közismert kérdésekkel foglalkozott: számkitalálós játékokkal, a sakk, a totó-lottó, a barkochba és kü­lönféle szerencsejátékok matematikai problémái­val, de ezenkívül is számos érdekes témával talál­kozhatott a könyv Olvasója; ezek segítségével könnyű, játékos, szórakoztató formában egészít­hette ki és fejleszthette tovább matematikai isme­reteit.A kötet nemzetközi sikert ért el. Lefordították né­met, lengyel és bolgár nyelvre. A második magyar kiadás 1999-ben jelent meg Matematikai mozaik címmel; a külföldi kiadók ugyanis ezt a címet ad­ták a kötetnek. Még ezt megelőzően, 1991 nyarán három egyetemista – Montágh Balázs, Kós Géza és Hraskó András – matematikai tehetséggondo­zó tábort szervezett. Az ötletadó Montágh Balázs volt; ő akkor már tehetséggondozó szakköröket is tartott, és sok diákot ismert személyesen. Diákok és professzorok szívesen fogadták az invitálást: a „Balázs-tábor” hagyománnyá vált.A kilencedik nyáron; amikor is e mostani könyv ötlete megfogalmazódott, néhány diák arra vállal­kozott, hogy egy-egy előadást lejegyezzen. A lel­kes csapat arra törekedett, hogy a merőben új matematikai problémákat és alkalmazásokat kö­zépiskolások számára is érthető formában mutas­sa be. A Hraskó András szerkesztette kötet tizen­kilenc cikkből áll. Némely téma több cikkben is he­lyet kapott (pékfául a gráfelmélet, a gömbi geo­metria), de a többség csak egy-egy érdekes kér­déssel foglalkozik (például Varázslók titkai – a nem feltáró bizonyítás; A sündisznó megfésülése és egyéb gyakorlati problémák; Titokmegosztás). Minden cikk, még a címében humoros is, a mate­matika birodalmának egy-egy fontos, új, érdekes és éppen ma időszerű részét vagy egy régebbi té­ma legfrissebb eredményeit mutatja be. Abban valószínűleg igaza van a szerkesztőnek, hogy a közölt ismeretanyag középiskolai tudással meg­érthető (hiszen a szerzők nem használnak bonyo­lult matematikai apparátust), de az elsajátításhoz a matematika iránti érzékre és türelemre is szük­ség van. Arról nem is beszélve, hogy az egy-egy frappáns ötlet mögött meghúzódó ismeretanyag még a matematika szakos egyetemi hallgatók­nak, a doktoranduszoknak, sőt a matematikát ok­tatóknak is értékes fölfedezésekkel szolgálhat.A matematikát sokan azzal vádolják, hogy új eredményei egyre bonyolultabbak, egyre kevesebben értik meg azokat, és különben is, semmi kézzel fogható gyakorlati haszna sincs. Íme itt az ellenpélda: ma is születnek egyszerűen megfo­galmazható és/vagy azonnal közvetlen módon (például az informatikában) hasznosítható ered­mények, csak éppen keveset tudunk róluk. Ezért célszerű ezt a könyvet először egy kicsit lazán átolvasni, és utána érdemes a legrokonszenve­sebbnek ítélt részletkérdéssel tüzetesebben fog­lalkozni. Nyáron, amikor sem vizsgákra, sem versenyekre nem kell készülni, éppen egy ilyen kötet jelenthet kellemes olvasmányt és hasznos időtöltést.