„Bizonyos mértékig a matematika minden erőfeszítése arra irányul, hogy rendet teremtsen ott, ahol korábban látszólag a káosz uralkodott, hogy struktúrát és invarianciát nyerjen a rendezetlenség és zűrzavar közepén.”  „Minden eddigi tapasztalat azt mutatja,hogy az új matematikai problémáknak két kiapadhatatlan forrása van. Az egyik a tudomány és a technika fejlődése, amely igényli a matematika segítségét. A másik a matematika maga. Ahogy egyre kidolgozottabbá és összetettebbé válik, minden új, kidolgozott eredmény új kutatások kiindulópontja lehet.” Idézetek a könyvből, amely a matematikai vizsgálódás lenyűgöző tudásvilágába ad betekintést. Nem vezet be a vizsgálódáseszközeinek ismeretébe, ám segít meglátni e tájak létezését, és valamit meg sejteniaz intellektuális örömökből, amelyeket azok kutatása kínál az értőknek.A nagynevű szaklektor, Ruzsa Imre záróesszéjéből idézve: „Két ideális matematikus( sőt, hiperideális, hiszen amerikai) elhatározza,hogy áttöri a szűk szakmai bezárkózáskorlátait, és körülnéz a való világban, amelynek talán mégiscsak része az a rezervátum is, amelyet matematikának neveznek. Kérdések sokaságát teszik föl maguknak: Mi az,amit csinálunk – a szakmabeli, a felhasználó és a kívülálló szempontjából? Mi az értéke?Megbízható ismereteket nyújt-e, és főleg miről? Alaposan körbejárják a témát…”