Kevés olyan tudós van a világon, akit majdnem mindenki ismer, akiről mindenki tud valamit, de Albert Einstein kétségkívül ezen kevesek közé tartozik. Rengetegen és rengeteget írtak már róla. Miért kell akkor egy újabb könyv?

Jürgen Neffe 2005-ben írt könyve, melyet Magyarországon a Typotex Kiadó jelentetett meg idén, egy új szemszögből próbálja meg összefoglalni e nem mindennapi egyéniség életét és munkásságát, illetve – nem mellékesen – a kettő óhatatlan összekapcsolódását. Einstein élete amúgy is kész regény: német zsidóként élte meg a XX. század első felét, feltalálóként és elméleti szakemberként egyaránt nagyot alkotott. Látszólagos paradoxonokban bővelkedő gondolatai sokféle tudóst és elemzőt próbára tettek. Politikai elvei, bonyodalmas családi élete, a rá oly jellemző elfogultság is árnyalják a képet. Neffe művében is megjelenik az a felfogás, mely szerint Einstein az autizmus egy enyhébb változatában, Asperger-szindrómában szenvedett, ez sok mindenben magyarázza mind gyermekkori, mind felnőttkori viselkedését. A nagy tudóst ellentmondásos viszony fűzte a nőkhöz is: tulajdonképpen lenézte őket. Két házassága is kudarccal végződött, gyakorlatilag egész életében magányos maradt, sőt az „örök gyermek” fiaival sem tudott igazi szülői viszonyt kialakítani.

Jürgen Neffe többször kiemeli Einstein alapvetően kettős természetét: egyszerre tűnik komoly, elmélyült és végtelenül intelligens tudósnak, hogy azután a legváratlanabb pillanatokban bukkanjon elő személyiségének másik oldala, gyermeki, vidám arca. A szerző érdeme, hogy néhány eddig kevéssé ismert forrásdokumentumentumot is áttanulmányozott: Einstein magyar származású orvosának, Plesch Jánosnak naplóját, illetve első feleségéhez és tőle született fiaihoz írt leveleit. Így jó néhány újdonságnak számító következtetést is levon könyvében, új adatokkal gazdagítva az Einstein-irodalmat.

A könyv 16 fejezetben tárgyalja az einsteini életrajzot. Az igazi újdonság a fejezetek összeválogatása, az adatok csoportosítása, az ahogyan Neffe a lehető legrészletesebben és a legnagyobb aprólékossággal jár körbe egy-egy témát. Étvágygerjesztőnek íme néhány az alcímek közül: Albertből így lett Einstein (Egy zseni pszichogramja), „Else vagy Ilse” (A fizikus és a nők), A fény kvadratúrája (Hogyan fedezte fel Einstein a relativitáselméletet?), Drága fiaim…Apátok (Egy zseniális apa drámája), Amikor reng a téridő (Nagyító alatt a relativitáselmélet), Nem vagyok tigris! (Einstein, az ember), Barbáriából Dolláriába (Einstein Amerikája).

Jürgen Neffe Albert Einstein igaz története című könyvét 2007-ben Az év legjobb könyvének választotta a Washington Post.