Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2005
Oldalszám: 144 oldal
Formátum: A/5, kötve
ISBN: 978-963-9548-71-8
Sorozat: Életutak

Eredeti ár: 1400 Ft
Webshop ár: 1050 Ft

KOSÁRBA
Egy közép-európai mérnöksors: Benedikt Ottó

Egy ká-európai

168 Óra — 2006. 2. 14.

Hősünk a múlt század húszas éveiben részt vett a Komintern ülésein, sőt: a Tanácsköztársaság idején Kun Béla titkáraként ismerték. Ám nem ezért született róla könyv.

Jeles mérnökként találta fel például az 50 Hz periódusú, önműködően kompenzált egyfázisú kommutátoros motort. Tudósként kidolgozta az erősen telítődött bonyolult mágneses körök nomografikus számítási módszereit.
Hány találmány tesz jóvá egy Kun-korszakot? Mennyiféle újszerű számítási módszer egalizálja a Kominternt? Kell-e elfátyolozni hősünk politikai múltját?
A szerző szerint ez a feltaláló-kutató, ha jófelé menekül, mondjuk Nyugatra, mára az amerikai tudománytörténet jelese. (És nem mellesleg: milliomosok az örökösei.) De hősünk keletnek indult, és lett belőle egyetemi tanár Moszkvában és Budapesten, akadémikus, Kossuth-díjas és díszdoktor, kitüntették a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével,
a világháború idején ezredesi egyenruhában oktatta a vasútmérnök-hallgatókat az univerzitáson.
A kedves papa is ezredesi egyenruhát hordott. Csak nem Moszkvában, hanem Bécsben. Ő császári és királyi orvos-ezredes volt Ferenc Jóska hadseregében, megkínálván a legmagasabb ranggal is, ha kikeresztelkedik.
De mert az egyébként vallását nem gyakorló méltóságos úrnak volt egy rabbi őse Morvaországban, akit II. József annyira becsült, hogy felhatalmazta: bármikor felkeresheti, dr. Benedikt Vilmos nem tért át. Eltekintett a csúcskarriertől.
A Monarchia tisztes polgárcsaládjából, a hatszobás bécsi lakásból indul aztán hősünknek, Benedikt Ottónak az életútja. Pestre, vissza Bécsbe, majd Moszkvába (miután 1934-ben megfosztják állampolgárságától, és a jobbra tolódó Ausztriából menekülnie kell), aztán megint Budapestre, 1955-ben.
Itthon tanított, közreműködött az MTA Automatizálási Csoportjának, majd Kutató Laboratóriumának, Intézetének, másfelől az OMFB-nek a létrehozásában. Sokan szerették, és többen kerültek vele konfliktusba. Azt mesélte: a Szovjetunióban megtanulta, hogy a túléléshez agresszívnak kell lenni. Ha baja akadt Moszkvában, rögtön írt egy felháborodott levelet Sztálinnak, és ezt el is hírlelte. Válasz nemigen jött, de az maga, hogy ő levelezik a Népek Atyjával, már elég volt a porondon maradáshoz.

Sorsa tanulságosan túlmutat egy bécsi születési és egy pesti halotti anyakönyvi kivonat határain.


 

Erdélyi S. Gábor

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK