A Typotex felsőfokú szak- és tankönyvei mindig rádöbbentenek, hogy a tudományok félelmetes gyorsasággal fejlődnek, s legfeljebb azokkal a területekkel tudunk lépést tartani, amelyek követésébe szellemünk minden erejével, energiájával kapaszkodunk. E kötetnél maradva, így van ez a matematika gyorsan fejlődő és gyarapodó szakterületeivel, ágazataival is. A Typotex nemrég adta ismét közre nyolcadik, frissített kiadásban Bronstejn, Szemengyajev, Musiol, Mühlig: Matematikai kézikönyvét, és jóllehet annak egy korábbi változatát egyetemi éveinkben a matematikai tudás kincsestáraként forgattuk, legfeljebb a hírét hallottam jelentős részének mindabból, ami e tudományokból a mostani kiadásban sorakozik - amint a legtöbbünk.
És most itt ez a kötet, az ELTE Természettudományi Kar Algebra és Számelmélet Tanszéke tanszékvezető professzorának műve, több évtizedes oktatói tevékenysége legjavának sommázata. Sokunknak már az ajánlása is kedvessé teszi (bár a benne foglaltak megértését sajnos nem segítheti): „Stanislaw Lem emlékének, aki mindannyiunknál messzebbre látott”. (Említsük meg: a Typotex kiadta Lem két esszékötetét is: Szempillantás - Az emberi civilizáció perspektívái, valamint DiLEMmák - Írások a 21. századból).
A mindenben megbízható Typotex ajánlása szerint ez átfogó mű, amely kiválóan alkalmas az algebra egyetemi szint tanítására és tanulására, s amely a lineáris algebra kivételével a témakör teljes területét felöleli. Bennünk, a téma iránt érdeklődő többiekben pedig Kiss professzor fülszövege egyszerre kelt erős érdeklődést, nosztalgiát, és nem csekély irigységet. „Miért megoldhatatlan a körnégyszögesítés? Mely egyenletekre nem létezik megoldóképlet? Miért tudjuk meghallgatni a sérült lemezeinket is? A válaszokért utazzon velünk az absztrakt algebra struktúráinak világába! Komplex számokkal, polinomokkal ismerkedünk, majd a geometria a csoportokhoz irányít. Testeket, gyűrűket repülünk körül, végül az Androméda-ködben landolunk. A kaland izgalmas, mégis biztonságos lesz: részletességre, érthetőségre törekedtünk, rengeteg gyakorlat és feladat segíti elő az egyetemi algebratananyag megértését.”
Érdeklődésünk oka nyilvánvaló: az elméleti matematika, amelybe ez a kötet is tartozik, nem is csak az élet szinte teljességét tudja leképezni és magyarázni, de azon túl új világokat is alkot. S vannak dolgok, létünk, világunk legizgalmasabb területein is, amelyeket - mai tudásunk szerint - csak a matematika eszköztárával tudunk megközelíteni. Nosztalgia? Óh igen, hiszen sokan vagyunk, akik valamennyit már tudtunk, értettünk, esetleg kedveltünk az itt felsorakoztatottakból, s olyan szakmai reményeink is voltak, amelyek olykor a tudásunknál is gyorsabban foszlottak szét. Irigység? Bár a legtöbbünk legfeljebb csak olvasmány-élményekből tudja/sejti ezt, de okunk van hinni: nagy intellektuális öröm felfedezni általában a matematika, jelen esetben pedig az algebra szinte korlátlan távlatokat sejttető világát.
A józan lét útjára visszahullva pedig megelégszünk e kötet egy sokkal szűkebb, racionális, ugyanakkor nagyon is fontos használati módjával: még ha a benne foglaltak részét-egészét nem is tanuljuk meg, fordulhatunk hozzá kézikönyvként, tájékozódásért és magyarázatokért, ha az algebra számunkra ismeretlen területeibe, fogalmaiba ütközünk, amelyekről szeretnénk magunknak legalább valamelyes képet alkotni.