A mai szellemi világáramlatok egyik örvendetes változata a filozófia aktualitásának növekedése és terjedése. Főleg Amerikában, de a nyugati világ más területein is szaporodnak e tudományterület szokatlan gyakorlati alkalmazásának különféle intézményes formái. A filozófiát kicsit is ismerők ennek nagyon örülhetnek, hiszen tudják, hogy a társadalomtudománynak ez az ága a reflektív – önkritikus – gondolkodás és a fegyelmezett fogalomhasználat gyakorlata, amelyben maga az elmélet másodlagos, tehát így a filozófia segítheti a mindennapi életet. Az iménti felismerés tükröződik e sajátos kis kötetben, amelyben egy fiatal magyar filozófusnő, Székelyné Csuka Olga tanulmányait olvashatjuk magyar és angol nyelven. Írásai a legutóbbi 10 év termékei. A kötet a szellemi mentor, a neves filozófus Vajda Mihály bevezetőjével jelent meg, Vajda a szerzőt különlegesen tehetséges és nyugtalan szellemű szakemberként mutatja be. Ez a jellemzés illik tanulmányaira. A szerző a modern filozófia alapkérdéseit tárgyalja, de igen eredeti módon, szakítva az absztrahálás és a „neológiás” fogalomalkotás hagyományával, lényegében a művelt közgondolkodás szintjén. A kiinduló gondolatkör Descartes filozófiája, innen a kötet címe is. A filozófusnő több tanulmányán is végigvonul az emberi szabadság és autonómia témaköre, így a híres descartes-i tézist – cogito ergo sum – nemcsak a már mások által is felvetett kiterjesztéssel („kételkedem, tehát vagyok”) értelmezi, hanem beleérti az emberi szabad akaratot és gondolati önmegvalósítást is. „Akarok, tehát vagyok” – így hangzik az ő interpretációja. Székelyné Csuka Olga fő témái azonban az egzisztencializmus filozófusai és filozófiái (az első tanulmányban is Heidegger „vitatkozik” Descartes értelmezésével), különös tekintettel Frankl felfogására. Itt is visszatérő téma az individualizmus és a személyes szabadság, ennek modern filozófiai szövegkörnyezeteivel (például kommunizmus) együtt. A filozófusnő nem követi tudományterülete másik – rossz (?) – hagyományát sem, azaz nem halmozza az idézeteket, nem igyekszik mindent bibliográfiailag dokumentálni, célja nyilvánvalóan a tiszta és közérthető, lehetőleg frappáns gondolati kifejtés. Innen ered, hogy a szöveg jól érthető, és az olvasóban a szokott recepciós nehézségek helyett inkább további érdeklődést és tájékozódási kedvet ébreszt. A kötet értékét jelzi, hogy fő hiányossága az olvasó számára az, hogy nincs benne szerzői (ön)bemutatás, nem tudni, miért kétnyelvű a kötet, nem ismeretesek a kiadás céljai és az elképzelések a várható befogadókról. Ezt pedig jó lenne megismerni, hiszen a szöveg határozottan érdeklődést kelt a szerző iránt is. (Akarok, tehát vagyok! I will, hence I am! – Válogatott filozófiai írások, 2002- 2011. Typotex, 2012, 205 oldal, 2500 forint)