Fordította:
Megjelenés: 2013
Oldalszám: 220 oldal
Formátum: A/5
ISBN: 978-963-2792-72-9
Témakör: Szépirodalom
Sorozat: Science in Fiction
Elfogyott
Megjelenés: 2013
Oldalszám: 220 oldal
Formátum: A/5
ISBN: 978-963-2792-72-9
Témakör: Szépirodalom
Sorozat: Science in Fiction
Elfogyott
Darwinregény
Egy biológia tanárnő szíve
http://gagnes.org/
2016-6-14
Judith Schalansky Darwinregény c. könyvéről
„Az ember fehérjealapú illékony jelenség.”
„Mert mi is a szerelem? Beteg szimbiózisok látszólag kikezdhetetlen ürügye.”
Mestermunka ez a könyv, amelyet ajánlok: pszichológiai, filozófiai gondolatvezetésében, természettudományos felkészültségében, vizuális megjelenésében, nyelvezetében és felépítésében is. Éles, de finoman forgatott, derűvel megvilágított képek Inge Lohmarkról, a biológia tanárnőről.
A helyszín kisváros, az észak-németországi Elő-Pomerániában, az egykori NDK területén. Inge Lohmark ötvenöt éves, tanárnő, egy tanév három tanítási napján ismerhetjük meg, többnyire a gondolatain keresztül. A városban egyre kevesebb gyerek születik, így a Darwin Gimnáziumban egy évfolyamot csupán egy kis létszámú osztály alkot. Családjával gyakorlatilag nincs kapcsolata: lánya 12 éve Amerikában él, férje pár éve kinn az ólban a struccaival.
A hanyatlás jelei? „Nem hanyatlás köszönt erre a helyre, hanem a teljes elvadulás. Burjánzó bekebelezés, békés forradalom. Virágzó tájak.” – gondolja Inge Lohmark, miközben nosztalgiával emlékezik az NDK rendszerére.
Inge Lohmark biológiában látja a világot. Evolúciós világszemlélete azt jelenti, hogy spirális a tanterve (az egyszerűből bontja ki a bonyolultat) és frontálisan oktat (tanárközpontú, előadó jellegű tanítási módszer), mert a versengésben úgyis minden állat dominanciára vágyik, és mert a biológia szerinte tényszerű és internacionális, amiről nem lehet szavazni. „Nála nem létezett hozzászólási jog és választási lehetőség. Senkinek nem volt választása. Nem volt más, csak a kiválasztódás.” A biológia „az igazi diktatúra.”
A kultúrát értelemszerűen elutasítja („Kezdetben volt a medúza”), a szociális érzékenység szintén nem az asztala: a mások támogatása helyett az öngondoskodásban hisz. Tagadja azt is, hogy ő a „kapitalista genetikát” (amely mindent adottságként tételez) vallaná, a„proletárbiológiából” (a természet megváltoztathatóságának nézete) inkább csak a kísérletezési idő mennyiségét hiányolja.
Mindeközben kérdéseket tesz fel önmagának, például a homoszexualitásról, és különböző helyeken különbözőképpen vélekedik róla. A könyv elején az azonos nemű társat pótléknak nevezi: „Kínos tévedés, amely normális esetben az ivarmirigyek érésének lezárultával magától megoldódik.” Ezért Inge Lohmark nem tűr rajongókat és nincs kedvence.
Azonban miután egy diáklány, Erika iránt érzett vonzalmai megingatják, és megszólítja a lányt a buszon, így morfondírozik magában: „Ez mind teljesen normális. Ugyan mi a normális? Hát minden. Ahogy a csigák párosodnak. Egy örökkévalóság. A fiatalok rámásznak az idősebbekre. És az utódok megint azokra, akik valamikor fiatalok voltak. Fiatal az öreggel. Ezek mind hímnősek. A választóvonal nem a nemek között van, hanem fiatal és öreg között.”
Fejlődik-e a biológia tanárnő?
A német cím "A zsiráf nyaka" - a szerző szándéka szerint - egy iskolai tankönyvet is próbál előhívni az olvasóban (ld. például Ablak-Zsiráf). Zsiráf a szövegben az utolsó oldalakon bukkan fel. Így a „Darwinregény” címfordítás elhajlítja az értelmezés horizontját, elvesz a könyv mimikri, utánzó jellegéből. Mégis megragadónak találom: jól hangzik, figyelemfelkeltő, egy szóban párosítja a biológiát és a kultúrát.
A német alcím így értelemszerűen elmaradt a magyar fordításból: a „Bildungsroman”(fejlődésregény vagy nevelődési regény) a főszereplőn kívül utalhat az iskolára is, a biológia órákra is, illetve a ’Bild’ előtag mint ’kép’ a könyvben szereplő táblaképekre is, melyeket részben a szerző rajzolt.
A táblaképek néha vicces iróniával kommentelik a szöveget, például amikor az elgazosodó kisváros leírását egy dzsungelrajz követi. A képek és a szöveg viszonya kapcsán is felvetődik a kérdés, hogy mennyire ironikus a „fejlődésregény” meghatározás.
A magyar kiadásban üdvözlendő, hogy követi a német könyv oldalszámozását, ugyanakkor a hátsó fülön a szerző születési dátuma „(1978)”: helytelen.
Judith Schalansky 1980-ban született Greifswaldban, német író, könyvtervező és tipográfus. Művészettörténetet tanult Berlinben, és media design-t Potsdamban.
A magyar kiadásban üdvözlendő, hogy követi a német könyv oldalszámozását, ugyanakkor a hátsó fülön a szerző születési dátuma „(1978)”: helytelen.
Judith Schalansky 1980-ban született Greifswaldban, német író, könyvtervező és tipográfus. Művészettörténetet tanult Berlinben, és media design-t Potsdamban.
A könyveit maga tervezi, a „Darwinregény” és a „Távoli szigetek atlasza. Ötven sziget, ahol sohasem voltam és soha nem is leszek” (2009) c. könyvei elnyerték a németKönyvművészeti Alapítvány (Stiftung Buchkunst) első díját.
A német kiadás borítója, amelyet én forgatok, farost színű papír, az első kiadást azonban lenvászon kötéssel tervezte, hogy az optikailag és tapintásában is az NDK-s könyvekre emlékeztessen. Meg hogy olyan legyen, mint Inge Lohmark: „durva, visszautasító és fukar”.
A szerző mindemellett szereti a főszereplőt, és ahogy nyilatkozta, akár Angela Merkel testvére is lehetne.
Kapcsolódó recenziók
- Egy biológia tanárnő szíve (Gubicskó Ágnes, http://gagnes.org/, 2016-6-14)
- A zsiráf nyaka és az akarat diadala (Horváth Krisztián, www.nyest.hu, 2014-2-13)
- Zsiráfnyak és Darwin (Grozdits Hahó, Librarius, 2014-3-21)
- Keménykötés: Darwinregény (Hajós Vera - Sarankó Márta, Civil Rádió, 2014-1-28)
- Judith Schalansky: Darwinregény (Baranyi Katalin , Ekultúra, 2014-1-19)
AJÁNLOTT KÖNYVEK
