
Kiadás: Második kiadás
Megjelenés: 2009
Oldalszám: 416 oldal
Formátum: B/5, kötve
ISBN: 978-963-2790-73-2
Témakör: Antropológia, Történelem, Evolúció, Ökológia
Sorozat: No.1. Nemzetközi bestseller
Elfogyott
A harmadik csimpánz
Elkeserítő, hogy az állatok mennyire hasonlítanak az emberre, és viszont. De a velük való nemes vetélkedésben mi, emberek jutottunk el ahhoz a kiváltsághoz, hogy kipusztíthassuk egész környezetünket, növényestül, állatostul, emberfajostul.
Jared Diamond: A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása
Ez
a könyv azon könyvek közé tartozik, amelyek még sokáig nem fognak
kimenni a fejemből. Diamond történelmi kontextusba helyezi az ember
biológiáját és evolúcióját, hogy bemutassa, mi módon válhatott ebből a
fajból a világ meghódítójává. Továbbá hogy felhívja a figyelmet, az
egész történet szörnyű tragédiába torkollhat, ha nem teszünk ellene
semmit, ha már nem késő. Rögtön a könyv elején - bár leszögezve, hogy
az ember különbözik valamennyi állattól - megmagyarázza a könyv furcsa
címét:
"A Földön tehát ma a Homo nemzetségbe nem egy faj
tartozik, hanem három: a közönséges csimpánz - a Homo troglodytes -, a
törpe csimpánz - Homo paniscus -, és a harmadik csimpánz, más szóval az
embercsimpánz - Homo sapiens."
Ha egy csimpánz genetikai
állományából véletlenszerűen kiragadunk egy "bekezdést", és ezt
összehasonlítjuk az emberi genom megfelelő "paragrafusaival", igen
kevés különböző betűt találunk: átlagosan 100 betűből mindössze kettőt.
98 százalékos megközelítésben csimpánzok vagyunk, a csimpánzok pedig 98
százalékban emberek. Persze egy ilyen állítás nem lehet népszerű
olyanok körében, akik magukat megkülönböztetett helyzetben érzik a
világon. Ha viszont kicsit távolabbra tekintünk, máris kínos
nehézségekkel találjuk magunkat szemben:
"A teremtésben
hívők hisznek abban, hogy az emberi fajnak az isteni teremtés révén
külön eredete van. Tegyük fel, hogy egy más bolygón nálunk értelmesebb
és etikusabb hétlábú lények társadalmát észleljük, s hogy ezek
érintkezésbe léphetnek velünk, de szem és száj helyett rádióadó- és
-vevőkészülékük van. Vajon hiszünk-e abban, hogy ezek a lények (a
csimpánzok még mindig nem) majd osztoznak velünk a túlvilági életben,
és ők is isteni teremtés útján jöttek világra?"
A Nagy
Kiugrásért felelős nyelv kialakulásának, elterjedésének,
elkülönüléseinek bemutatása a könyv egyik leglendületesebb és
lebilincselőbb része. A nyelvi diverzitás elképesztő példája lelhető
fel Új-Guineában. Diamond nagy tereptapasztalatokkal rendelkezik, hisz
rengeteg időt töltött itt a madarak és a különböző törzsi kultúrák
tanulmányozásával:
"Új-Guineában, noha területe alig
egytizede Európáénak és lakossága az európai lakosságnak egyszázada
sincs, nagyjából 1000 nyelvet beszélnek, s közülük nem rokona egyik sem
az ismert új-guineai nyelveknek, sem semmilyen más nyelvnek."
Felemelkedésünk és bukásunk öt természetes részre tagolódik. Az első
részben a mezőgazdaság megjelenéséig követhetjük nyomon történetünket,
és Diamond a bizonyítékok alapján próbálja kideríteni, hogy mi
okozhatta a Nagy Kiugrást. A második rész az emberi életciklus
változásaival foglalkozik, áttekinti a kulturális felvirágzásunk
biológiai alapjait. A harmadik részben a kizárólagosnak hitt kulturális
jellegzetességekről hullik le a lepel. Diamond elkalauzol bennünket az
emberi kultúra kialakulásának mérföldköveihez: nyelv, művészet,
technológia, mezőgazdálkodás. Mindezekről kiderül, hogy megvan a
hátterük és eredetük az állatvilág más fajaiban is. A negyedik rész az
idegenek iránti gyűlölettel, a népirtásra való hajlamunkkal
foglalkozik. Az ötödik részben egy másik önpusztító tulajdonságunk, a
környezet egyre féktelenebb pusztítása, a múltban és a jelenben
elkövetett ökológiai katasztrófák előidézése kerül terítékre.
A
szerző csodálatos panorámát helyez elénk olyan fejezetekkel, mint
például "A házasságtörés tudományos elemzése; Lovak, hettiták és a
történelem; Miért dohányzunk, iszunk szeszt és veszünk magunkhoz
veszélyes vegyi anyagokat". Biztos kézzel, és nagyszerű stílusban
futtatja gondolatait az emberi kultúra, élettan, zoológia és ökológia
tudományterületein. A harmadik csimpánz '92-ben elnyerte a legjobb ismeretterjesztő mű díját.
Jared
Diamond gyermekkorától fogva lelkes ornitológus volt, de apja példáját
követve az egyetemen az orvosi szakot választotta. Azonban édesanyja
humán érdeklődését is örökölte, és egyetemi évei alatt több
lelkesedéssel látogatta a történettudomány és nyelvészeti előadásokat,
mint kötelező orvosi tantárgyait. Szerteágazó érdeklődése napjaink
egyik legnagyobb hatású tudósává, klasszikus értelemben vett
polihisztorává tette. Szűkebb szakterületén a biológián belül is számos
részterületen, ökológia, fiziológia, antropológia, ornitológia,
evolúciós biológia ismeri ki magát, ugyanakkor jártas a történelem, a
régészet, a nyelvészet, az etnológia és a járványtan tudományában is.
Széleskörű ismeretei teszik lehetővé számára, hogy olyan
összefüggésekre is felfigyeljen, melyeket az egyes területek
specialistái nem vesznek észre.
Kapcsolódó recenziók
- A harmadik csimpánz (Rácz András, http://konyvkultura.kello.hu/, 2016-3-7)
- A harmadik csimpánz (, Sulinet, 2002-12-19)
- A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása (Takács-Sánta András, Zöldirodalom, A hét könyve (2002. 20. hét))
- A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása (Takács-Sánta András, Népszabadság — 2002. június 12., 2002. június)
- Ember, mint fajta (Iszlai Zoltán, Új KönyvPiac 2002. június, 2002 június)
- A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása (Csorba F. László, Pedagógiai Szemle, 2003/1)
- A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása (Kovács Zsolt, Vadon — 2002/3., )
- A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása (, PCFormat 2002 november / Mivel Szórakozzunk / Könyvsarok, )