Dr. Bőgel György a CEU Business School tanára. Szakterülete a vállalatvezetés és -szervezés. Jelenleg legtöbbet az infokommunikációs szektorral, informatikai vállalatok stratégiájával, az információs technológia fejlődésének a vállalati irányítási rendszerekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Kilenc szakkönyv és mintegy százhúsz szakcikk szerzője. Előző könyvét „Terepszemle: tanulmányok és feljegyzések az infokommunikációs világról” címmel adta ki 2012-ben a Typotex Kiadó.

A Big Data ökoszisztéma

A minap került kezembe Dr. Bőgel György: „A BIG DATA ökoszisztémája” című új könyve. A Typotex Kiadó adta ki. Rögtön belevetettem magam. Néhány nap alatt többször is elolvastam. Először sorosan, majd az egész ismeretében újra, s végül a tárgymutatóból kiemelt témák szerint. Tettem azért, mert egy sokrétű könyvet nem lehet „kiolvasni” egyszeri olvasással. Főleg azért nem, mert sokrétűen írták. A beleírás és a kiolvasás így találhat csak egymásra. Jó volt kézbe venni, lapozgatni ezt a könyvet, s nem csak azért mert szép, igényes kivitelű, hanem azért is, mert érthető. Minden oldala az. A világos tartalmi struktúráról a jól áttekinthető, érthető tartalomjegyzék informál, már az olvasás indulásakor. A szöveg üzleti-informatikai szaknyelven íródott. Az infokommunikációs technológiai, az informatikai és az üzleti nyelv ötvözete. Rövidítésekkel, metaforákkal dúsítva. A könyv találkozás a szerzővel. Mivel „a szöveg egy találkozás, melyre a szerző viszi a szavakat, mondatokat, az olvasó pedig a jelentést.” – figyelmeztet Ricoeur.

Az ábrák szemléletesek, jól segítik a szövegértést. Igaz, lehetett volna másképp rajzolni, szerkeszteni az illusztrációkat. Például úgy, ahogy egy ökoszisztéma megmutatkozik. Grafikával, szimbólumokkal, design-val. Az előlap vonzó, professzionális, a hátlap szakértői kommentárokkal teli. Egy ilyen szép kivitelű és jól olvasható könyv forgatása során érthetjük meg igazán, hogy mi a különbség a papírkönyv és az e-könyv között. A papírnak fogása van. Kézhez-álló. Ha kell „beleugrunk” a kellős közepébe, ha nem oda, akkor máshova. Ekként uralva az olvasás helyzetet. A betűzést, az értelmezést és az értésre juttatást. Mert egyszer így, máskor meg úgy olvassuk ugyanazt a szöveget. Ennek a könyvnek is több rétege, olvasata van. Ezért lehet hasznos a számunkra. Segít a témakörbe belekerülni és benne lenni/maradni.

Az egyik legérdekesebb az „OKOS VILÁG” című fejezet. A Smart Phone megjelenése, világméretű használata, de még inkább adatszórása, adatgyűjtése váltotta ki, s tette lehetővé a Smart City, Smart Energy, Smarter Healthcare, Smart Agriculture, Smart Home, stb. törekvéseket, megoldásokat. A SMART Technology real-time adatokból épül, működik, szerveződik. A gyorsuló világ, valós idejű adatelemzéseket, algoritmusokat, adatfeldolgozásokat igényel. Mint az élőlények idegrendszere is. Mint a társas-lények kommunikációja is. A "smart" konténer fogalom, így több dologhoz (jelentéshez) vezet egyidőben. Globális és lokális horizonton egyaránt. A SMART a jelen-s-jövő üzleti logikája.

A megismerési vágy is hajtja az üzletet

Az ember alapvető irányultsága, hogy ismeretekre vágyik. Amit csak lehet, s amit csak tud, megfigyel. Mert ilyen a természete. Megfigyelések nélkül semmire sem menne. Amit megfigyelt azt leírja, vagy mérőeszközökkel figyelteti meg és a mérőeszközök, szenzorok jeleit, adatait gyűjti. Amit lehet, gyűjt. Adatokat is. Főképp azért, mert információkra van szüksége a személyes és az üzleti-, hivatali-, intézeti-léthez. A nyelvéhez, a beszédéhez, a működéséhez. A memóriája pedig véges. Ezért gépeket kreál magának és azokra támaszkodik.

Számítás-TECHNIKA

Elegáns gépek nélkül nem jutnánk oda, ahova igyekszünk. Az elegáns világba. Azt azonban tudnunk kell, hogy az emberek, azaz „a tudattal bíró rendszerek nem triviális gépek.” A számítógép pedig főképp a jelek, jelzések, adatok gyűjtésében, tárolásában, fogadásában, továbbításában és feldolgozásában van segítségünkre. A gyors számításban is. A „computer” sok számolni valót a pillanat tört része alatt számít az adattenger bináris közegében is, ahol az adatok a formák. A Big Data alapvető, de fontosabb számunkra az, hogy a „computer” kimagasló teljesítményekkel segít bennünket. És ez a segítség mindig kéznél van. Például nagyon gyors számítással/komputálással, melyre, mi emberek, nem vagyunk képesek.

Vannak, akik a „Big Data” szakkifejezést metaforaként, marketing eszközként használják. Mert első hallásra mindenki számára érthető (mindenkinek azt, amit), s nem kell magyarázkodni, mint kellene a „Smart World” vagy a „Compute to Data” esetén. Ez a könyv jól vezeti-kalauzolja olvasóját az adattenger ökoszisztémájának terében. A fogalmak, szavak, rövidítések, technikai-technológiai kifejezések értelmezésében. Nem csupán definíciókkal, de kontextussal, mintákkal is. Megyünk a szerző után, mert ő már bejárta és értelmezte ezt a teret, világot, ígéretet. A lehetőségek, a perspektívák adódnak.

A Big Data több perspektívában

A könyv többszöri olvasásával-értelmezésével egyértelművé vált számomra, hogy a Big Data nem csupán olyan, mint az ökoszisztéma, mely alatt az élőlények és élettelen környezetük teljes kapcsolatrendszerét értjük, de szociális (társas) szisztéma is. Mondhatjuk azt is, hogy szervezeti memória, ahova real-time beáramlanak a jelek, adatok. A Big Data nem csak adat-, de értelemrendszer is. Értelmes adatokkal, distinkciókkal, megfigyelésekkel, megfigyelőkkel, társas lényekkel, tudósokkal, kutatókkal, kapcsolatokkal, beszélgetéssel és értelemkörnyezeti korrelációkkal. Az adattengereket nem csak kutatni, de a kutatási-feltárási eredményeket értelmezni és kommunikálni is kell. Úgy, hogy megértés, majd döntés születhessen. Az adattengerek értelemterében többen kutatnak, kommunikálnak. Például aData Scientist, az Interpretator, a Quality Master és sokan mások. A gondolkodásuk és a nyelvük különböző, ezért a célok megvalósításához szükségük van egymás teljesítményeire. Át kell, hogy lapolódjanak a szereplők. Az adatok jelentése által az értelem is.

Örömmel olvastam ezt a könyvet. Köszönet érte a szerzőnek és a kiadónak. Túl a szövegen, túl a struktúrán, a beszélt kontextusa húzott magába. Azaz a szerző és gondolkodása. Az, amit olvasnivalóként nyújtott és az, amit szűrve vagy értelmezve tálalt. Ami kiváltott bennem más gondolni valót is. 
Például azt, hogy milyen utat járt be az üzleti-, intézeti-, hivatali-adatok gyűjtése, tárolása, fogadás, küldése, feldolgozása és elérhetővé tétele az elmúlt száz évben. Milyen technikai-technológiai és szervezeti fejlődéssel, fordulatokkal járt ez, amíg ide értünk, jutottunk. Az írógéptől, az űrlapoktól, s a lyukkártyától kezdve, az adatfeldolgozó gépeken át, a személyi számítógépig, a szöveg-szerkesztőig, a táblázatkezelőig és az adatbázisokig. Azért, hogy ne csak gyűjtsük, tároljuk, feldolgozzuk, expediáljuk az adatrengeteget, hanem elemezzük, s algoritmusokkal, számvetőkkel "szóra bírjuk". Azért, hogy újabb összefüggésre, nem látottra, értelemre leljünk/találjunk. Meglepetésekre, amit információnak is hívunk. Mert az adat s információ a dolgok két oldala. 
A szervezeti információ-előállítás története világtörténet. Fordulatokkal teli történet. Ez a könyv a jelen történetéből adott egy részt közre. A közeljövő lehetőségeiből is. A magam olvasatát ezúton adom közre. Üzletemberek, üzletfejlesztők, vezetők, projektvezetők, tervezők, elemzők, kontrollerek, oktatók és hallgatók szíves figyelmébe ajánlom ezt a könyvet. Olvassák! Megváltozunk általa.