Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Nádori Lídia
Megjelenés: 2015
Oldalszám: 364 oldal
Formátum: A/5
ISBN: 978-963-2798-46-2
Témakör: Szépirodalom
Sorozat: Typotex Világirodalom

Eredeti ár: 3200 Ft
Webshop ár: 2400 Ft

KOSÁRBA
A világ hangolása
Bach ifjúsága

Bach ifjúsága

www.es.hu
2015-12-8

Jens Johler című műve, mely a magyar kiadásban kapott egy alcímet is: Bach ifjúsága, de ez csak részben igaz a regényre. Mintha a kiadó tartott volna attól, hogy a cím rébuszban szól az olvasóhoz, és az nem fogja kézbe venni a könyvet. Nádori Lídia fordítása remekül sikerült, a zenei, matematikai és hangszerészeti terminusok szépen „magyaráztatnak”, és a regény szövege is puhán, finoman szólal meg. Johler regényében a fiatal Bachot egyetlen gondolat kínozza: hogyan lehet megalkotni olyan hangolást, amelyben valamennyi hangnem gond nélkül használható. E kérdés, mi több, életbe vágó kétség, a regény első fejezetében démoni erővel tör elő: maga a Sátán tapossa 1722 márciusának egy éjszakáján Bach mellkasát. Aztán következnek a jól ismert regényes életrajzi elemek: a tanulóévek, a különböző állásokban elszenvedett megaláztatások, a nagy dicsőségek, a művekkel és pályatársakkal való küzdelmek, valamint a családi élet örömei és gondjai. E témákat a szerző dicséretesen abszolválja, ugyanakkor fiktív elemek is beépülnek a regénybe, például egy Kirké című Bach-opera és egy holtig tartó titkos szerelem összetartó szála. Johler alaposan ismeri a Bachról szóló legfrissebb szakirodalmat, és azt ügyesen tudja regényes történetté alakítani. A középponti kérdés pedig természetesen időről időre előkerül, és egyre komolyabb, már-már alkotói válságot okozó problémává válik. A regény néhol vizionárius világában igazi prófétaként jelenik meg Andreas Werckmeister alakja, aki felfedi az igaz hangolás titkát mechanicé, mathematicé és mysticé. (E Werckmeister azonos Krasznahorkai László regényében, Az ellenállás melankóliájában felbukkanó zenemesterrel, és az abból készült Tarr Béla-film, a Werckmeister-harmóniák címadó hősével.) A nagy zenemágus felfedi Bach előtt, hogy maga Lucifer mászott fel a hangolás uborkafájára, és ha üdvözülni akarunk, akkor le kell számolni Lucifer uralmával, temperálni kell az ördög felfuvalkodottságát. Így jutunk el a regény magvához, a jól temperált hangoláshoz, és az annak eszméjéből lassan-lassan megvalósuló nagy műhöz, az 1722-esWohltemperiertes Klavier első kötetéhez. Sajnos Johler éppen a regény központi gondolatát véti el – szigorúan zenei értelemben. Az általa leírt, pontosabban a Werckmeis­ter által előadott hangolási szisztéma azon ma is elterjedt tévedésre épül, mely szerint a werckmeisteri úgynevezett jól temperált hangolás azonos lenne az egyenletes lebegésű temperálással, és hogy Bach 48 prelúdiumát és fúgáját ilyen hangolású billentyűs hangszerre írta volna. A két hangolásnak valójában semmi köze sincs egymáshoz. (E hibában Johler regénye egyébként közös mind Krasznahorkaiéval, mind Tarr filmjével, de míg a két utóbbi műben ez jelentéktelen baki, addig Johler esetében szarvashiba, hiszen a regény, ahogy a címe is mondja, tulajdonképpen erről szól.) A világ hangolása nem nélkülözi a kultúrtörténeti bestsellerek azon receptjét, hogy a művészet vagy a tudomány egy múltbéli titokzatos és döntő, Lessinggel szólva „termékeny pillanatát” kellőképpen izgalmassá tegye, és így mintegy a detektívregény mintájára nyomába eredjen e „termékeny pillanat” létrejöttének, és azt világmegváltó fordulattá stilizálja. E recept legnagyobb, műfajteremtő műve Umberto Eco A rózsa neve című remeke. Johler esetében azonban ez a „termékeny pillanat” nem tudja kitölteni a formát, és a számtalan epizód elfelé tart a fő problémától, s így válik a könyv szokványos életrajzi regénnyé, amelynek a középpontjában történetesen a hangolás kérdése áll. A magyar olvasó számára kissé úgy fest e regény, mintha Láng György A Tamás-templom karnagya (1940) című életrajzi regénye ráncfelvarráson esett volna át, és most itt áll előttünk az up to date Bach-életrajzi regény. Up to date ugyan, csak máshol vannak a ráncok.

Pintér Tibor

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK