Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: György Katalin
Megjelenés: 2009
Oldalszám: 260 oldal
Formátum: Fr/5, kötve
ISBN: 978-963-2790-81-7
Témakör: Filozófia, Logikai fejtörők
Sorozat: A logika világa

Elfogyott

A tao hallgat

A tao hallgat

Magyar Tartalomipari Szövetség hírlevele — 2006, 10. szám
2006 október

Smullyan nagyon okos, sokoldalúan művelt ember: egyetemi matematikaoktató, a logika tudományának jó ismerő-je, nem mellesleg zongoristaként és bűvészként sikeres előadóművész, filozófus és humorista. Ez utóbbiakat öt-vözve is műveli: mindig kész arra, hogy az igen komoly szellemi színvonalú gondolatmeneteit tréfákkal, anekdo-tákkal színesítse. Átvitt értelemben az a fajta amerikai lehet, aki képes elegáns öltönyhöz edzőcipőt venni. Ilyen ez a műve is.

Az Encyclopaedia Britannica szócikkéből idézve, a tao a kínai filozófiában a helyes utat, vagy az Ég útját jelenti. A konfuciánus hagyományban jelentése az emberi viselkedés erkölcsileg helyes ösvénye, és így a magatartásra korlátozódik. Az ezzel versengő Taoizmus iskolája szerint - annak neve is a tao szóból ered - a fogalom metafizi-kus értelemmel bír, és meghaladja az ember birodalmát.
Smullyan bevezetésül egy négysoros versecskében összegzi a taoista filozófia velejét: „A bölcs nem azért alszik el, / Mert kell neki, / Nem azért, mert akar, / Hanem mert álmos.” A továbbiakban pedig a tao jellemzésére bőven idéz a kínai klasszikus filozófiai irodalom híres alkotásából, Az Út és Erény könyvéből (Tao Te King) - jellemzést kell mondanunk, nem magyarázatot, mert hamar rájövünk, hogy a tao nem magyarázható.

„Volt valami homályos, elmosódott / Mielőtt ég és föld keletkezett / Milyen homályos! Milyen elmosódott! / Még-is formák rejlenek benne / Milyen halovány! / Milyen zavaros! / Nyugodt, mégis örökké tevékeny / Semmit nem tesz, mégis minden általa lesz / Alkotásaira nem tart igényt / Szeret és táplál minden dolgot / De nem uralkodik fe-lettük / Nem tudom a nevét / Én taónak nevezem.”
Ellentétben a nyugati szemlélettel, a taoisták, olvashatjuk itt, nem tartanak igényt a tao létezésének igazolására. A taoista bölcs átadja magát a tao élvezetének, és cseppet sem izgatja, létezik-e az egyáltalán. Semmi szüksége rá, hogy bizonyítsa a tao létezését - teljesen leköti annak élvezete. „A tao felette áll a létezésnek és a nem-létezésnek / Léte csak a szavakkal élő embernek van / A tao viszont nem használ szavakat / Néma, mint a virág / A szavak a taóból erednek / - a tao teremti a szavakat / De nem használja őket.”

Lao-ce, az első taoista filozófus, a Tao Te King feltételezett szerzőjének szavai: „Ha a nagyszerű hall a taóról / Követi, / Ha a középszerű hall a taóról / Semmibe veszi / Ha a kisszerű hall a taóról / Kineveti / Ha nem nevetné, / Nem is volna igaz tao.” És ugyancsak ő mondta a taóról: „Ha keresed, nem találod / Ha hallgatod, nem hallod / De bármennyit koptathatod, / Kimeríteni soha nem tudod.” Smullyan is az ő szellemét idézve mondja: A taónak nincs célja / És épp ezért tud minden célnak / Csodálatosan megfelelni.”

Egészen különös, a mi megszokott normáinktól merőben eltérő képet kapunk itt a mester és a tanítvány viszonyá-ról is. Íme egy kis példa: Mi a tao - kérdezte a tanítvány a zenmestertől. Megmondom neked, ha egy hajtásra ki-hörpinted a Nyugati folyó vizét - felelte a mester. Már megtettem - vágta rá a tanítvány. Akkor válaszoltam is a kérdésedre - így a mester.
Smullyan itt is érezhetően nagy élvezettel ad elő igen merész filozófiai és logikai akrobatikát. Hosszabb szópár-bajok formájában mutat be olyan kérdéseket, mint pl. „Bármelyik út”, „Taoizmus kontra erkölcsösség”, „Taoista-e Isten.

Ezt a könyvet úgy érdemes kézbe vennünk, hogy olvasásakor tudatosan törekszünk a teljes gondolati nyitottságra - másként csak zavarba ejt, netán felbosszant. Így viszont a szellemi befogadóképességünk fejlesztésének kiváló gyakorlópályája is. Gondoljuk meg, mit kezdjünk pl. a következőkkel: „A bölcs nem elvből / Nem vitatkozik, / Hanem pusztán mert nincs mit mondania. / Üres és buta / Mint egy újszülött / Ki a tejét közvetlenül tao anyától kapja / Ezzel megvan minden szükséges tápláléka. / Miért kellene hát vitatkoznia?

Dr. Osman Péter

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK