Vírusvadászok

Paul de Kruif 1926-ban megjelent "Bacillivadászok" című könyve nagy siker volt a háború előtt és még egy ideig utána is, mert regényes módon, sztoriként megfogalmazva mutatta be a baktériumok kutatásának történetét, és az eredményeket, amelyeket az új ismeretek alapján el lehetett érni (akkor még főleg a járványtan adott eszközöket a megelőzéshez, a gyógyítás még kezdetleges volt). A szerző, ismert virológus, a régi könyv nyomán írta le a víruskutatás és a közegészségügyi vírusmegelőzés ugyancsak érdekes históriáját.

A fordító bravúrja, hogy az eredeti angol címet (Viruses, Plagues, and History) a régi címre utalva adta vissza. A víruskorszak nagyjából akkor kezdődött, amikor a baktériumok megismerése már befejeződött, és már megjelentek az első gyógyszerek. Tulajdonképpen csak a himlő kötette össze a két korszakot, hiszen Jenner úttörő munkássága teremtette meg a vakcinációt, amely az aktív orvosi beavatkozás révén történő megelőzés prototípusa. A szerző még ismerte a víruskutatás nagy egyéniségeit, tehát a leírt korszakról közvetlen benyomásokat is szerzett, de "víruskönyvéhez" jelentős történeti forráskutatásokat is végzett.

Mint a könyvből kitűnik, nemcsak a baktériumok okoztak óriási, gyakran világméretű járványokat vagy elterjedt krónikus népbetegségeket is, hanem a vírusok is. A vírusbetegségek hozzájárultak az amerikai hódítások sikeréhez, hiszen a behurcolt kórokozók hatalmas pusztításokat végeztek az amerikai őslakosságban. Másutt egyes szigetek l(pl. Grönland, Fidzsi-szigetek) lakossága szinte kipusztult járványok következtében. De még az újkori történelmet is befolyásolták vírusjárványok, különösen a sárgaláz pusztításai, emiatt vesztette el Napoleón Dominikát és volt kénytelen eladni Luisianát és a déli francia területeket, de az amerikai föderáció is járvány miatt volt képtelen megszerezni az angoloktól Kanada délkeleti részét. Az első világháborút esetleg a németek nyerhették volna meg, ha a keleti frontról a francia hadszíntérre vezényelt seregeiket a spanyolnátha nem tizedeli meg és gyengíti le.

A szerző bevezeti az olvasót a virológia és az immunológia alapismereteibe, majd bemutatja azt a négy vírust, amelyet sikerült megfékezni, közülük a himlőt, amelyet teljesen ki is irtottak, a sárgalázat, amelyet a hordozó szúnyogfajta kipusztításával elimináltak, a kanyarót, amelynek védőoltása lett, vagy a gyermekbénulást, amelyet ugyancsak a vakcináció győzött le. Több más vírus még félelmetes ellenfél (pl. Lassa-láz, Ebola, vérzéses lázak stb.). A HIV nagy küzdelem árán lett visszaszorítható és valamennyire gyógyítható, az influenza még nagyon virulens ellenfele a medicinának, hiába vannak már védőoltások, de a vírus szerkezete nagy mutációkra képes. A kergemarha-kór és más ritkább betegségek talán még a vírusnál is kisebb kórokozók, prionok hatására keletkeznek.

A szerző az érdekesen de szakszerűen megírt probléma bemutatáshoz a megfelelő irodalomjegyzéket is kapcsolt, megadja a főbb honlapok elérhetőségét, és a könyv fordítója, Dömök István ismert magyar virológus ( a szellemes cím kitalálója) a szövegbe még a megjelenés (1998) és a magyar kiadás (2002) megjelent újdonságokat is beledolgozta. A könyv most változatlan utánnyomásként jelent meg másodszor is magyarul. Valószínűleg a témakör tudományos kutatása nem haladt számottevő mértékben az elmúlt évtized során.A kötet végén fekete-fehér fényképek többsége elektronmikoszkópikus vírusfelvételeket és a járványokat illusztráló képeket ábrázol.

Michael B.A.Oldstone: Vírusvadászok. 2002. Typotex, Budapest, 302 old. + fényképek, ára: 3200 forint)

Buda Béla