Idősebb Plinius Historia Naturalis című művében meséli el azt a történetet, miszerint két görög festő, Zeuxisz és Parrhasziosz egykor versenyre keltek egymással, hogy melyikük a nagyobb és hozzáértőbb festő. Zeuxisz, aki méltán volt híres képeiről, olyan élethű szőlőfürtöt festett a vászonra, hogy rászálltak a madarak, és megpróbálták lecsipegetni róla a szőlőszemeket. Zeuxisz a madarak ítéletétől eltelve odalépett vetélytársa képe elé, és arra biztatta Parrhaszioszt, hogy húzza el végre a függönyt, hadd lássa a festményt. Ám ekkor Parrhasziosz közölte Zeuxisszal, hogy ez nem lehetséges, mivel a függöny maga a festmény. A történet szerint Zeuxisz elismerte vereségét. Belátta, hogy bár képes volt a madarakat megtéveszteni, ám Parrhasziosz őt magát, a festőt tévesztette meg. 

A kérdés tehát az, mi a valóság, mi a művészet, mi a mítosz és ezek miféle viszonyban állnak egymással, hogyan értelmezzük ezt, azt és amazt, illetve a viszonyt magát. Gyenge Zoltán filozófus, író, a Szegedi Tudományegyetem Filozófia Tanszékének tanszékvezető professzora Kép és mítosz című könyvének most megjelent folytatásában ismert és kevésbé ismert mítoszok kerülnek új megvilágításba, legyen szó Oidipuszról, Héraklészről, Elektráról és a Tantalídák vétkéről, Médeiáról, vagy akár a trójai háborúról, az arany-gyapjú legendájáról. 
A szerző az elemzések során – az első részben megszokotthoz hasonlóan – a történeti leírásokat mitológiaelméleti kutatásokkal veti össze, hozzá gazdag képanyagot társít a művészettörténet nagy korszakainak a kontextusába helyezve. Gyenge Zoltán a kötet előszavában azt írja, hogy a könyv „megpróbálja megmutatni, hogyan kell párbeszédbe elegyedni az alkotóval, az alkotással, talán az egész európai kultúrával, a civilizációnkat jelentő tradícióval, amely meghatározza az életünket, gondolkodásunkat, akár tudomást veszünk róla, akár nem, sőt akkor is, ha egyenesen ignoráljuk.”
Szerencse, de talán nem véletlen, hogy a kötet éppen akkor jelenhetett meg, amikor európaiságunk mibenlétéről, hagyományaink tartalmáról szinte az egész kontinens írástudóit bevonó éles vita zajlik. 
Még nagyobb szerencse, hogy aki kíváncsi a könyv tartalmára, vagy kérdést tenne fel a szertőnek, az szombaton 17 órától a Könyvhét színpadán meghallgathatja Gyenge Zoltán és  Bacsó Béla esztéta beszélgetését, illetve kérdezhet, dedikációt kérhet a szerzőtől a Typotex Kiadó (37-es számú) standján, a Gerbeaud-val szemben.