
Oldalszám: 311 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2799-04-9
Témakör: Nyelvtudomány
Eredeti ár: 3500 Ft
Webshop ár: 2625 Ft
KOSÁRBA
A székely írás reneszánsza
Sándor Klára A székely írás reneszánsza című nyelvtörténeti munkája méltán tarthat számot mind a szakmabeliek, mind a laikus olvasók érdeklődésére.
„A kötet a tudományos munkák minden előírását betartva készült, de azt remélem, tágabb olvasói kör érdeklődését is fölkelti – erre szolgál a szélesebb művelődéstörténeti alapozás” – írja Sándor Klára az előszóban. Igen, joggal fölkeltheti azt a bizonyos érdeklődést elsőként témáját tekintve: hiszen a székely írás/rovásírás történelmünknek azon darabkái közé tartozik, amely nem unalmas tanulnivaló, vizsgaanyag, hanem (talán elsősorban a cserkészmozgalomnak köszönhetően) kiapadhatatlan játékforrás, versenytéma, fejlesztési eszköz. De a fölkeltett érdeklődést fenn is képes tartani ez a könyv, mert olyan széles művelődéstörténeti alapokról indul, melyben mindenki találhat fogódzót: biztos vagyok benne, hogy mindenki hallott már Mátyás királyról, Anonymusról, a ferencesekről és csíksomlyói vagy szárhegyi kolostoraikról… vagy legalább ezek valamelyikéről. Innen kiindulva már csak olvasni kell és eljutunk az „igricek fecsegő énekeitől” a Képes Krónikáig; kiderül, mi a kapcsolat Kézai Simon, Mátyás király krónikásai és székely írás között; megtudjuk, ki volt Luigi Ferdinando Marsigli, aki 1690 végén császári tisztként ment Székelyföldre és ekkor másolt le egy székely jelekkel írt naptárt – ez a székely írás leghosszabb és elég korai ismert emléke; szó kerül a legrégebbi magyar kalendáriumokról és csíziókról; illetve a ferencesek erdélyi története, az anyanyelviség elterjedésében játszott szerepük, a gyergyószárhegyi és a csíksomlyói kolostorok művelődéstörténeti jelentősége is terítékre kerül. Az egész ismerethalmaz, mint sima vízbe dobott kavics nyomán keletkező koncentrikus körök esetén, kicsúcsosodik a két nyelvemlék filológiailag pontos történelmi és nyelvészeti bemutatásában, elemzésében.
A könyv szerkezete is olyan, hogy valósággal körbejárja a témát, nem hagyva helyet belefáradásnak, unalomnak… ezért is éreztem találónak a vízkör-hasonlatot. És hogy remélhető folytatás, az az utolsó mondatokból derül ki: „Van egy több szempontból is rejtélyes felirat, amelyet nem a Székelyföldön írtak – igaz, nem is Magyarországon –, de készítője székelyföldi volt, de nem is olyan könnyű eldönteni, hogy az autentikus székelyföldi, vagy az udvari hagyományokhoz tartozik-e inkább. De ez már egy másik történet része.”
A tudóstársak, kutatók és szakos diákok számára hasznos Sándor Klára munkája azért a 32 oldalas, több száz adatot tartalmazó bibliográfiáért is, mely a könyv végén található.
A fent leírtakat támasztja alá Ilia Mihály Széchenyi-díjas irodalomtörténész, kritikus megállapítása is: “A szerző legkorábbi tudományos munkája is (a bolognai rovásírásról) már jelezte, hogy az ő metódusa nem pusztán írástörténeti érdekességű, nem pusztán nyelvtörténeti anyag, hanem a magyarság őstörténetének nyelvi, írástörténeti kiegészítése, bő művelődéstörténeti háttérrel igazolt elmélet. Sándor Klára ebben a sokat vitatott tárgyban nem elfogult, tágan ismerteti a legképtelenebb ötleteket, elméleteket és higgadt, tudományos érvekkel cáfol. Ez a hangnem az őstörténeti témában ma szokatlan, ezért meggyőző.”
Sándor Klára 1989-ben szerzett diplomát a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, magyar-altajisztika-magyar nyelvtörténet szakon. 1989-től a JATE Altajisztikai Tanszékén, 1995-től a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola (2000-től a Szegedi Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kara) Magyar Nyelvi Tanszékén főiskolai tanár, 2006-tól az SZTE BTK Könyvtártudományi és Humáninformatikai Tanszékének docense. 1991-ben szerzett egyetemi doktori címet turkológiából, 1996-ban lett a nyelvtudomány kandidátusa. Kutatási területe az evolúciós nyelvelmélet és a nyelvszociológia, ezen belül a nyelvi változás, a nyelvi megbélyegzés és diszkrimináció, a nyelv és hatalom viszonya, a nyelv, a kultúra és a társadalom összefüggései, valamint a 21. századi kommunikáció sajátosságai. Félszáznál több tanulmányt publikált, illetve körülbelül ennyi konferencia-előadást tartott; különböző hazai és nemzetközi kutatócsoportok munkáját vezette, számos konferenciát szervezett és kötetet szerkesztett. Több hazai és nemzetközi szakmai társaság tagja.
Kapcsolódó recenziók
- A székely írás reneszánsza (Delka, http://olvasoterem.com, 2017-06-22)
- A székely írással foglakozó olasznak levágták a fejét (Grozdits Hahó, www.librarius.hu, 2017-2-23)