Mialatt a május 23-án leszakadó ég épp megbénította a főváros egy részét és katasztrófafilm-szerű helyzeteket okozott, az Olvasók Boltjában a játékokról beszélgettek, sőt még játszottak is. Merthogy nemrég jelent meg a Typotex Kiadónál Fromann Richárd: JátékosLét – a gamifikáció világa című kötete. A játékos világszemléletről szóló kötet tudományosan, történeti, szociológiai és pszichológiai kontextusban elemzi a videojátékok megjelenését és felhasználási lehetőségeit a mai világban.

Fromann Richárd a Játékoslét Kutatóközpont alapító vezetője közel 10 éves kutatása nyomán írja le tapasztalatait és összegző gondolatait a játékok világáról és jelentőségéről. A JátékosLét május 23-ai könyvbemutatóján Pintér Róbert szociológus, pszichológus, információs társadalom-kutató beszélgetett a szerzővel. Fromann Richárd kezdetben online szerepjátékok kutatásával foglalkozott. Meglepő módon nem a gamerek (játékosok) világából érkezett, a játékosság inkább a szemléletét jellemezte. Gyerekként sokszor gondolt arra játékosan, hogyan lehetne jobb a jövője.

A játékok világa a szabadságról szól. A nehéz helyzetekben lehetnek alternatív megoldási lehetőségek. A játék megmutatja, hogy léteznek olyan szerepek, világok, mini társadalmak, kapcsolatok, melyekbe lehet kapaszkodni és megoldást jelenthetnek. Saját kutatásaimban is láttam erre példát. Egy mentális betegséggel küzdő egyén napi 8-10 órát játszott, bekerült a pszichiátriára. Az hozta ki onnan, hogy volt egy élő játékos közösség, akik visszavárták.

– mondta a szerző, majd mesélt arról is, miért pont a játékokat kezdte el kutatni.

Amikor 2008-ban végeztem az ELTE-n, még nem volt jelen a játékosítás gondolatkör. Akkor már 10 éve dolgoztam információs társadalmi projektekben. Azt vettem észre, hogy engem mindig is a digitális kultúra érdekelt. Mivel tovább akartam menni doktorira, tudtam, hogy a digitális kultúrkörből lenne érdemes témát választanom. Rengeteg emberrel beszélgettem, és egyszer megütötte a fülemet az MMORPG kifejezés, ami a sokszereplős online szerepjátékokat takarja. Gondoltam, nézzük meg, vajon milyen lesz majd a világ, amikor a következő generáció már alternatív társadalmakban nő fel. Érdekelt, hogy miként működnek az ottani közösségek a motivációk szempontjából. A virtuális csoportok közt van egy harc, ugyanakkor a csoporton belül működik a kooperáció. Erre a dinamikára voltam kíváncsi.

– emlékezett vissza a kezdetekre Fromann Richárd. Rögtön az első kutatási évben 13.000 magyar játékossal sikerült felvennie a kapcsolatot a kutatáshoz.

Azt láttam, hogy létezik egy meg nem értett generáció, és érdemes foglalkozni az ő szubkultúrájukkal. Egyre jobban lehetett látni, hogy a játékosok függőségére, agressziójára és antiszociális viselkedésére vonatkozó sztereotípiák nem igazán reálisak. Sokkal inkább azt vettem észre, hogy értékek jönnek létre. Rájöttem, hogy a videojátékosok közössége nem pusztán egy szubkultúra, hanem egy olyan közeg, amivel eddig a tudomány nem foglalkozott.

– mesélte a JátékosLét kötet szerzője, akinek ezután kezdett el foglalkozni a gamifikációval (játékosítással). A gamifikáció nem csupán azzal foglalkozik, hogy a videojátékok miként segítik a közösségi társadalmi folyamatokat, hanem mindennek a hétköznapi életben való felhasználását helyezi előtérbe. A gamifikáció módszerét használják az oktatásban is, például általános- és középiskolákban (az élményalapú oktatásról szóló cikkünket itt olvashatod).

A szervezők egy rövid totóval is készültek, a legügyesebbek JátékosLét kötetet nyerhettek, amennyiben helyesen válaszoltak a könyvvel kapcsolatos kérdésekre. Miután kiosztották a tesztlapokat és a tollakat, Pintér Róbert arra kérte Fromann Richárdot, hogy egyetlen rövid, veretes állításban foglalja össze könyvének lényegét.

A kötet üzenete, hogy játékokon keresztül jobbá válik a világ.

– mondta a szerző. Fromann Richárd nem köti eladott példányszámokhoz a JátékosLét sikerét, célja sokkal inkább a szemléletformálás. A könyvet megrendelheted a Typotex Kiadónál, ide kattintva pedig bele is olvashatsz a kötetbe.