Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Tax Ágnes
Megjelenés: 2018
Oldalszám: 144 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2799-36-0
Témakör: Antropológia
Sorozat: Szokatlan szempontok

Eredeti ár: 2500 Ft
Webshop ár: 1250 Ft

KOSÁRBA
A Papalagi
A tiaveai Tuiavii törzsfőnök beszédei

„Gondolatkendő” az élet dolgairól

http://tizkicsikonyv.blogspot.com/
2018-8-14

Azt hiszem, csinálni fogok már egy #táskábadobálós kategóriát a műfajok között azon könyveknek, amelyek méretüknél, jellegüknél fogva is tökéletesen alkalmasak erre a célra, sőt, érdemes kifejezetten ilyen alkalmakra tartogatni őket. És hát A Papalagi is maximálisan teljesíti eme kategória kritériumait. Merthogy...

 
...a könyv ugyanis nem csupán jól néz ki, így amikor kézbe vesszük, az emberek garantáltan megnézik, hogy miezakönyv, továbbá tenyérnyinél alig nagyobb mérete, pehelysúlya, és könnyed, de szórakoztató és érdekes tartalma ideális választás akkor is, ha csak pár percig várakozunk a villamosra, és 2-3 oldalnál többet nem is tudunk olvasni egyszerre belőle.
 
Szóval A Papalagi nem pusztán külső adottságai miatt, hanem tartalmánál fogva is táskába dobálásra teremtetett, ugyanis könnyed kikapcsolódást nyújt, nem akarja megváltani a világot, miközben mégsem üres fecsegést kapunk. Az eredetileg 1920-ban (!) megjelent könyvben a polinéz törzsfőnök bölcsességeit olvashatjuk a nyugati emberről (azaz a Papalagiról). És bár nem szokásom, de itt most a fülszövegből idézek egy rövid részletet, mert én sem fogalmazhatnám meg ennél tökéletesebben: Sok jót azonban nem mesélhet róla. Hiszen a fehér ember szomorú kőfülkékben él, és nappal a kőkunyhók közötti szűk résekben járkál. Végtelen szenvedéllyel gyűjt dolgokat, mégis minél több van neki, annál szegényebb. Még az egyébként szórakoztató gondolkodást is annyira túlzásba viszi, hogy szinte már csak a feje él, az összes többi érzékszerve pedig szunnyad.
 
Tehát ilyen stílusban ismerhetjük meg a törzsfőnök gondolatait saját magunkról, ami egyszerre szórakoztató (bár nem azon a könnyesre nevetős módon) és szomorú. Mert igaz. Rémes, hogy mennyire felszínessé váltunk mi, emberek, mennyire megfeledkeztünk a valóban fontos dolgokról, és kergetünk olyasmiket, amiktől egyáltalán nem leszünk boldogabbak, csak gördítjük saját magunk elé az újabb és újabb akadályokat. A könyv a kikapcsolódás mellett egy könnyed kis pofonkát is ad tehát, csak amolyan játékos módon, miközben mégis érezzük, hogy teljesen jogosan.
 
A törzsfőnök rövid fejezetekbe ágyazva, tematikusan tárgyalja a Papalagit: szó van öltözködésről, lakásról, pénzről, birtoklási vágyról, időről (amiből túl sok van és mégsincs soha elég), vallásról, találmányokról, munkáról és az ehhez való téves hozzáállásról, szórakozásról, gondolatkendőkről (ami a könyveket jelenti, szerintem rém találó kifejezés) és a gondolkozásunkról. Megállapíthatjuk tehát, hogy elég széles skálán mozgolódunk, és a törzsfőnöknek valóban van néhány kissé fájó, de frappáns észrevétele.
 
Összességében tehát azt mondanám, ez a könyv könnyed és szellemes stílusban, ámde határozottan ránt vissza kissé abba a valóságba, amelytől – negatív irányba- annyira eltávolodtunk. Amolyan világot meg nem váltó módon elgondolkoztat. Tényleg tökéletes táskábadobálósnak (is), ugye? Olvassátok, megéri.

„Nagy szegénységet jelent, ha az embernek sok dologra van szüksége; mert ezzel bizonyítja, hogy a nagy szellem dolgaiban szűkölködik. Szegény a Papalagi, mert a dolgok megszállottja. Dolgok nélkül már nem tud élni.”
 
4/5
 
Daniella

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK