"Braun Tibor kutatóvegyész, az MTA doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézetének címzetes egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia Eötvös József-koszorújának kitüntetettje, a nemzetközi Hevesy-díj és a Solla Price-díj birtokosa, nyugat-európai, amerikai és kínai egyetemek, kutatóintézetek és konferenciák gyakori meghívottja és előadója." - a Typotex honlapjáról. E kötete olyan hazai tudósokat mutat be, akiket veszteség - enyhe túlzással szégyen- nem ismernünk.
A közismert akadémikus Kroó Norbert az előszavában kiemeli:
"Olyan ismert és elismert kutatókkal az elmúlt években készített és publikált interjúit szerkesz-tette ebbe a kötetbe, akik szakmai tevékenységük egy jelentős részét külföldi kutatóhelyeken végezték, ami jelentős szerepet játszik az itthoni tudományos munkájukban is.
A megszólaltatott kutatók kizárólag a természettudományok (beleértve a matematikát és a mérnökséget) és az élettudományok területéről verbuválódtak. Ez természetesen szűkíti a meg-szólaló interjúalanyok tematikai spektrumát, amit persze indokolhat az a körülmény is, hogy a vándorbotot az ezeken a területeken dolgozó kutatók gyakrabban veszik a kezükbe." (Kieme-lések tőlem, innentől idézetek a könyvből,)
Braun Bevezetéséből: "Az itt bemutatott gyűjtemény a szerző könnyed, de tanulságos, inter-diszciplináris ismeretterjesztési olvasmányként publikált két interjúsorozatát tartalmazza, amit 2004-2005- ben és 2010-2011-ben készített a hazai természettudományi kutatási elit 38 tag-jával. Az interjúk kérdései arra irányultak, hogy a válaszadó közérthetően bemutathassa kutatá-si területét, és közben betekintést kívántak adni a kutatók hivatásválasztásának motivációjába, valamint a tudományos kutatáson túli érdeklődési körébe és preferenciáiba, közelebb hozva a megkérdezetteket az olvasóhoz."
A kérdésekből, amelyek vezetik az ismerkedést:
"Jellemezze magát egy, a Nature vagy Science magazinban közölt cikk címének terjedelmé-ben."
"Ki segítette leginkább a karrierjét?"
"Hogyan és miért választott szakterületet?"
"Miért döntött a tudományos kutatás mellett?"
"Melyik cikk/könyv hatott leginkább a munkájára/tudományos pályájára?"
"Hogyan látja a tudás terjedését?"
"Hogyan igyekszik elfogadtatni kutatási eredményeit?" - Itt érdemes idézni Ábrahám Péter asztrofizikus válaszából, mert az egyik legjobb, leghatékonyabb módszert kínálja: "Az első lépcső a közvetlen munkatársaim meggyőzése az ötletemről vagy előzetes eredményeimről. Ők szerencsére nagyon kritikusak, habozás nélkül szembesítenek azzal, ha valami szamárságot mondok." Tervezésben is kitűnő módszer, de csak ha kíméletlen őszinteséggel és végletes hi-bakereséssel alkalmazzák: ne csak már a megépítés/megvalósítás után, sok munkát elpazarolva, az elektronoktól, vagy épp más területen a célközönség reagálásából tudjuk meg, hogy az el-képzelés nem működik!
"Van-e kutatói példaképe?"
"Milyen a viszonya a múzsákkal, van kedvence?" - Kiváló kérdés, vajon lehet-e a jó tudós szakbarbár?
"Érzett-e a kutatói életében frusztrációt? Mi vagy ki okozta?"
"Mi volt a legjobb tanács, amit valaha kapott?"
"Fontosnak tartja a díjakat a tudományban? Ha igen, miért?" - Egy igen érdekes válasz Kéri Szabolcs pszichiátertől: "Viszolygok tőlük. A díjak mindig lezárnak valamit, és sokszor politi-kával vannak átitatva. A kutatásban a folyamatra kell koncentrálni, mert az adja az igazi, elsőd-leges örömet, nem az elismerés." Végezetül - bár a kérdéseknek csak egy részét hozhattuk ide - egy lehetetlenül nehéz kérdés, és egy parádés válasz Tóth Géza villamosmérnöktől: "Melyik az az egyetlen tény a tudomány-ról, amiről Ön szerint a nagyközönségnek tudnia kellene?" "Nemrég Wigner Jenő egyik cikkét olvastam, ami a matematika megmagyarázhatatlan hatékonyságáról szólt a fizikában. Vagyis, az én interpretációmban, nincs magyarázat arra, hogy egy a biológiai evolúcióban kifejlődött agy miért képes kvantumfizikai jelenségeket jól modellezni. Az agy arra lett optimalizálva, hogy megszerezzük az élelmünket, elfussunk az oroszlán elől stb. Akkor hogyan érthet meg olyan dolgokat, mint a Schrödinger-egyenlet?"