0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2004
Oldalszám: 284 oldal
Formátum: B/5, fűzve
ISBN: 978-963-9548-55-8
Témakör: Nyelvtudomány
Sorozat: Test és lélek

Ára: 2900 Ft (Elfogyott)

A metafora
Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe

Kövecses Zoltán: A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív nyelvészetbe

Magyar Tudomány 2006 7. szám

2005 őszén a Typotex Könyvkiadó gondozásában a Test és Lélek sorozatban látott napvilágot Kövecses Zoltán A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív nyelvészetbe című könyve. A kötet a 2002-ben az Oxford University Press Könyvkiadónál megjelent a Metaphor. A Practical Introduction című könyv magyar nyelvű változata, melynek fordítását Várhelyi Gabriella és Kövecses Zoltán készítette.

Kövecses Zoltán külföldön és Magyarországon egyaránt elismert nyelvész, tudományos munkássága több kutatási területre is kiterjed: 1) angol és magyar szleng, például Magyar-angol szlengszótár. Hungarian-English Thesaurus of Slang, András T. Lászlóval közösen (1994); Angol-magyar szlengszótár. English-Hungarian Dictionary of Slang, András T. Lászlóval közösen (1994); Magyar szlengszótár (1998), 2) idiómák, például A Picture Dictionary of English Idioms (1996), Magyar-angol kifejezéstár (2003), Angol-magyar kifejezéstár (2005), 3) az amerikai angol, például Az amerikai angol. „The Voice of America” (1998), American English. An Introduction (2000), és 4) a kognitív nyelvészet különböző aspektusai (beleértve a kognitív szemantika metafora- és metonímiafelfogását és az érzelmek konceptualizálásának nyelvészeti tanulmányozását), például The Language of Love. The Semantics of Passion in Conversational English (1988), Emotion Concepts (1990), Metaphor and Emotion. Language, Culture, and Body in Human Feeling (2003), Metaphor in Culture. Universality and Variation (2005).

Az utóbbi témakörhöz tartozik Kövecses Zoltán A metafora című, a magyar könyvpiacon hiánypótló jellegű kötete. Örvendetesnek tartjuk azt a tényt, hogy végre a kognitív nyelvészet iránt érdeklődő, ám angolul nem tudó olvasónak is lehetősége kínálkozik arra, hogy többet tudjon meg a metafora szerepéről az emberi gondolkodásban és megértésben. A könyv legnagyobb hasznát a nyelvészek, irodalmárok, fordítók, pszichológusok és újságírók vehetik, de szemléletes és a mindennapi nyelvhasználatból vett példái miatt a szélesebb körű olvasóközönségnek is ajánljuk.

A kötet az előszót követően tizenhét fejezetre tagolódik, melyek végén praktikus összefoglalás és magyarázó jellegű irodalomjegyzék található, az egyes fejezeteket pedig kreatív, gondolkodásra ösztönző, a metaforikus kompetenciát fejlesztő feladatok zárják. A gyakorlati használatot megkönnyíti a könyv végén található glosszárium, a feladatok megoldásai és a felhasznált irodalom jegyzéke, melyből a szerző kiemeli a magyar nyelvű vagy magyarul hozzáférhető kognitív metaforaelmélettel foglalkozó tanulmányokat. A kötetet lezáró név- és tárgymutató, metafora- és metonímia-mutató kiterjedt utalásrendszere a visszakereshetőséget biztosítja, és gazdag összefüggés-hálózatot teremt a könyvben szereplő metaforák és metonímiák között.

Az első fejezetben a szerző bemutatja a hagyományos és kognitív metaforaelmélet közötti fő különbségeket. Példákon keresztül bebizonyítja, hogy a hagyományos felfogással ellentétben a metafora nem kizárólag nyelvi jelenség, melyet nyelvi tudatossággal használnak fel különböző retorikai, stilisztikai, esztétikai, díszítő jellegű művészi célokra. A kötet szemléleti keretét a George Lakoff és Mark Johnson által kidolgozott koherens és szisztematikus elmélet, a „metafora kognitív nyelvészeti megközelítése” adja (Metaphors We Live By, 1980), melynek értelmében a metafora az emberi gondolkodás és megértés elengedhetetlen kelléke, mely áthatja mindennapi nyelvhasználatunkat és egész életünket.

A második és harmadik fejezet a metafora leggyakoribb forrás- és céltartományait (például emberi test, állatok, növények – erkölcs, idő, halál) és azok kapcsolatát, a közöttük lévő megfelelés lehetőségeit tárgyalja, valamint a fogalmi metaforák fajtáit és csoportjait veszi számba, melyek természetükben, funkciójukban és hatásukban is különbözhetnek egymástól. Például ‘az érvelés háború’ fogalmi metafora konkrét képi forrástartománya a háború, absztrakt céltartománya az érvelés, mely a következő metaforikus nyelvi kifejezésekben jól megfigyelhető: „Ez az állítás nem nagyon védhető.” „Kritikái célba találtak.” „Soha nem nyertem vitát ellene.” „A nyilvános vitában megsemmisítő vereséget szenvedett.”

A metafora alapjai és hatóköre a hatodik és a kilencedik fejezet témája, mely arra a két kérdésre keresi a választ, hogy milyen megszorítások határozzák meg a két adott fogalmi tartomány közötti metaforikus kapcsolatot, és mi szabja meg egy forrástartomány alkalmazási lehetőségeit több különböző céltartomány megértésében.

A fogalmi metaforák nyelven kívüli és irodalmi lehetőségeit tárgyalja a negyedik és az ötödik fejezet, a sokféle (magyar, angol, kínai, japán, zulu, lengyel, volof, tahiti) kontrasztív nyelvi példán keresztül pedig képet kaphatunk a metaforák univerzalitásáról, interkulturális és kultúrán belüli különbségeiről is. Ilyen különbség például a düh felfogása a japán és a zulu nyelvben, hisz a ‘düh a hasban van’, illetve a ‘düh a szívben van’ fogalmi metaforák kultúraspecifikusak, csak az említett nyelvekre jellemzőek.

A kötet több fejezete (például tizenegyedik, tizenharmadik) a metonímiát mint kognitív folyamatot tárgyalja, melynek entitásai ugyanazon idealizált kognitív modell tartományába sorolhatók, így e lényeges tulajdonságában különbözik a metaforától. Ezekből a fejezetekből arra is választ kaphat az olvasó, hogy miben hasonlítanak és hogyan hatnak egymásra ezek a szóképek a beszélő és a befogadó kognitív műveleteiben.

A tizennegyedik fejezet a kognitív nyelvészet aspektusából empirikus kutatások segítségével elemzi a metaforák idiómákkal való kapcsolatát, alkalmazott nyelvészeti és nyelvpedagógiai felhasználási lehetőségeit, szerepüket az egyes szövegek metaforikus módon történő megformálásában és megértésében és az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében.

Befejezésül a kognitív metaforaelmélet nyelvészeti alkalmazásáról és a legújabb kutatások (hálózati modellek) eredményeiről is képet kaphatunk, az összefoglalás pedig az egyén szemszögéből ábrázolva szemléletes és egységes kognitív keretbe helyezi a metaforaelmélettel kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteket.

Mondanunk sem kell, nagy izgalommal várjuk a Typotex Könyvkiadó megjelenésében a Test és Lélek sorozat további köteteit, illetve Kövecses Zoltán újabb angol és magyar nyelvű könyveit a kognitív nyelvészet területén. (Kövecses Zoltán: A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív nyelvészetbe. Budapest: Typotex, 2005, 280 p.)

 

Boronkai Dóra

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK