Elköltöztünk!
Kiadónk és a Typotex Könyvesbolt a Retek utcából a Fillér utca 9-11. szám alá költözött.
A Fillér utca 9-11. szám alatt, az "A" lépcsőház 54-es kapucsengőn találják nevünket!
Csillagász, űrkutató, a fizikai tudományok doktora.
Végzettsége, munkahelyei
Kutatási területe
Almár Iván az egyetem elvégzése után aspiránsként változó csillagok fotometriai vizsgálatával kezdte tevékenységét a Csillagvizsgáló Intézetben. Elsősorban RR Lyrae változók és nóvacsillagok megfigyelésével és a fénygörbék feldolgozásával foglalkozott. Később spektroszkópiai méréseket is végzett a Szovjetunióban és Olaszországban. Már 1955-ben cikke jelent meg az űrhajózás tudományáról, 1957-ben megszervezi és 1972-ig vezeti a műholdak átvonulásait optikailag figyelő magyar állomáshálózatot. 1959-től publikál az űrkutatás területén, szakterülete a műholdak pályameghatározása, később a felsőlégkör sűrűségingadozásainak vizsgálata részben a pálya módosulásából, részben műholdak fedélzeti akcelerométereivel. Aktívan részt vett az Interkozmosz űrkutatási együttműködésben, az INTEROBS program egyik javaslattevője. Fő eredménye a geomágneses viharok idején fellépő sűrűségnövekedésekkel kapcsolatos. 1972 után a kozmikus geodézia területén is publikál.
A hetvenes évek második felében kezdte foglalkoztatni a SETI problémája. Hallgatta Sklovszkij, Sagan, Marx György és mások vitáit a követendő megfigyelési stratégiáról, egyre többet olvasott arról, hogy vannak-e, lehetnek-e társaink az Univerzumban. Miután maga is többször hozzászólt az aktuális problémákhoz, 1982-ben tagjává, 1986-ban társelnökévé választotta a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia 1966 óta működő SETI Bizottsága. John Billingham, majd Jill Tarter mellett 2001-ig volt társelnöke, egyben évente megrendezett szimpóziumainak egyik szervezője. A Nemzetközi Csillagászati Unió 1982-ben alapított Bioasztronómia bizottságának kezdettől fogva tagja, a kilencvenes években a vezetőség tagja is volt.
A nyolcvanas évektől részt vett, majd egy évtizedig vezette is a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia terminológiai tevékenységét egy soknyelvű űrszótár létrehozása érdekében. A 16 nyelvű űrszótárnak, valamint az általa szervezett terminológiai szimpózioumok anyagát összefoglaló kiadványnak is szerkesztője volt. [1]
Tudományos pályája
Díjak, elismerések
Ismeretterjesztés
Évtizedek óta aktívan részt vesz a csillagászati-űrkutatási ismeretterjesztésben, szerepel a televízióban, rádióban, napilapokban stb. Az első Holdra-szállás (1969) tv-közvetítése óta minden jelentős űresemény kommentátora. Az Élet és Tudomány Szerkesztőbizottságának tagja, a Kozmikus Krónika rovat egyik szerzője. Több az űrkutatás eredményeit tárgyaló könyv szerzője, az Űrhajózási Lexikon és az Űrtan című könyvek főszerkesztője. Az AEROMAGAZIN űrkutatási részének egyik szerkesztője és rendszeres szerzője.
Külső linkek