Csillagász, űrkutató, a fizikai tudományok doktora.

Végzettsége, munkahelyei

• 1954-ben szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.
• 1954-től az MTA Csillagvizsgáló Intézet munkatársa,
• 1959-től a fizikai (csillagászati) tud. kandidátusa
• 1980-tól a fizikai (csillagászati) tud. doktora, c. egyetemi tanár
• 1972-82 között a FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatórium alapítója és vezetője, a Földmérési Intézet igazgatóhelyettese.
• 1982-1992 között a Csillagászati Kutatóintézet igazgatóhelyettese, később 2000-ig tudományos tanácsadója.

Kutatási területe
Almár Iván az egyetem elvégzése után aspiránsként változó csillagok fotometriai vizsgálatával kezdte tevékenységét a Csillagvizsgáló Intézetben. Elsősorban RR Lyrae változók és nóvacsillagok megfigyelésével és a fénygörbék feldolgozásával foglalkozott. Később spektroszkópiai méréseket is végzett a Szovjetunióban és Olaszországban. Már 1955-ben cikke jelent meg az űrhajózás tudományáról, 1957-ben megszervezi és 1972-ig vezeti a műholdak átvonulásait optikailag figyelő magyar állomáshálózatot. 1959-től publikál az űrkutatás területén, szakterülete a műholdak pályameghatározása, később a felsőlégkör sűrűségingadozásainak vizsgálata részben a pálya módosulásából, részben műholdak fedélzeti akcelerométereivel. Aktívan részt vett az Interkozmosz űrkutatási együttműködésben, az INTEROBS program egyik javaslattevője. Fő eredménye a geomágneses viharok idején fellépő sűrűségnövekedésekkel kapcsolatos. 1972 után a kozmikus geodézia területén is publikál.
A hetvenes évek második felében kezdte foglalkoztatni a SETI problémája. Hallgatta Sklovszkij, Sagan, Marx György és mások vitáit a követendő megfigyelési stratégiáról, egyre többet olvasott arról, hogy vannak-e, lehetnek-e társaink az Univerzumban. Miután maga is többször hozzászólt az aktuális problémákhoz, 1982-ben tagjává, 1986-ban társelnökévé választotta a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia 1966 óta működő SETI Bizottsága. John Billingham, majd Jill Tarter mellett 2001-ig volt társelnöke, egyben évente megrendezett szimpóziumainak egyik szervezője. A Nemzetközi Csillagászati Unió 1982-ben alapított Bioasztronómia bizottságának kezdettől fogva tagja, a kilencvenes években a vezetőség tagja is volt. 
A nyolcvanas évektől részt vett, majd egy évtizedig vezette is a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia terminológiai tevékenységét egy soknyelvű űrszótár létrehozása érdekében. A 16 nyelvű űrszótárnak, valamint az általa szervezett terminológiai szimpózioumok anyagát összefoglaló kiadványnak is szerkesztője volt. [1]

Tudományos pályája

• A Nemzetközi Asztronautikai Szövetség alelnöke (1982-85),
• az MTA Csillagászati Bizottság elnöke (1980-90),
• az MTA Űrkutatási Komplex Bizottság alelnöke (1990-93),
• az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke (1997-2008).
• A MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, majd jogutódja, a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke (1972-1997)
• A Magyar Asztronautikai Társaság örökös tiszteletbeli elnöke.
• A Magyar Természettudományi Társulat ügyvezető elnökségének tagja, a csillagászati és űrkutatási szakosztály elnöke (1990-2005)
• A Nemzetközi Asztronautikai Akadémia (IAA) rendes tagja (1984-) több bizottságának vezetője, illetve tagja. Az IAA 6. főbizottságának („Világűr és társadalom”) elnöke (2003-2005).
• az IAA Soknyelvű Űrszótárának felkért szerkesztője

Díjak, elismerések

• 1978 MTESZ díj
• 1982 Fonó Albert díj
• 1991 Szily Kálmán emlékérem
• 1993 Természet Világa Nívódíj
• 2001 IAA könyvdíj
• 2002 A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje
• 2006 Bay Zoltán díj
• 2007 MANT Fonó Albert plakett
• 2008 SETI League Giordano Bruno – díj
• 2008 IAA Billingham Cutting-Edge Lecture

Ismeretterjesztés
Évtizedek óta aktívan részt vesz a csillagászati-űrkutatási ismeretterjesztésben, szerepel a televízióban, rádióban, napilapokban stb. Az első Holdra-szállás (1969) tv-közvetítése óta minden jelentős űresemény kommentátora. Az Élet és Tudomány Szerkesztőbizottságának tagja, a Kozmikus Krónika rovat egyik szerzője. Több az űrkutatás eredményeit tárgyaló könyv szerzője, az Űrhajózási Lexikon és az Űrtan című könyvek főszerkesztője. Az AEROMAGAZIN űrkutatási részének egyik szerkesztője és rendszeres szerzője.

Külső linkek

• Almár Iván és Galántai Zoltán az emberiség jövőjéről és a világűrről
• Almár Iván-Both Előd: A magyarországi űrtevékenység dióhéjban
• Almár Iván honlapja
• Giordano Bruno-emlékdíj
• Almár Iván előadása a Polaris Csillagvizsgálóban