Charles Darwin: A fajok eredete

Az evolúcióelmélet klasszikus művének bevezetővel és jegyzetekkel ellátott új fordítása. Aktualitását a korábbi fordítások nehéz megszerezhetőségén kívül ezek elavultsága adja, továbbá az evolúciós gondolat iránt a társadalomtudományok különböző területein mutatkozó mind nagyobb érdeklődés. Darwin kritikus olvasása számos, ma újnak tűnő gondolat helyenként meglepően árnyalt bemutatását fedi fel magában az eredeti forrásban.

Csányi Vilmos – Miklósi Ádám: Fékevesztett evolúció - Megszaladási jelenségek az emberi evolúcióban

Ez a kötet egy olyan jelenséggel foglalkozik, amelynek felismerése Darwin nevéhez köthető, bár az evolúcióbiológusok csak jóval később ismerték fel a probléma jelentőségét. Az újdonságot az jelenti, hogy megkíséreljük az ún. megszaladási jelenséget az ember esetében egy részben új evolúciós helyzetre alkalmazni. Abban reménykedünk, hogy ezzel talán evolúciós magyarázatot tudunk adni olyan társadalmi szintű jelenségekre (pl. testsúlynövekedés, drogfogyasztás, prostitúció), amelyek sokan „civilizációs betegségként” írnak le.

Titokban abban is reménykedünk, hogy ezek az elképzelések ráadásul segítenek felismerni azokat a módszereket és megoldásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy e társadalom számára káros folyamatokat korlátozzuk. Természetesen nagy kockázatot vállal az, aki az emberiség jövőjének alakulását kísérli megjósolni. Egyes városi legendák szerint az elmúlt század elején sokan azért aggódtak, hogy a szállítást végző lovak ürüléke el fogja lepni a városokat. Az ilyen gondolatoknak az autók megjelenése vetett véget, és persze ma éppen más elképzelt jövő miatt kesergünk. Nem hisszük, hogy e szerzők kiváltsága lenne a jövőbe látás, de ha írásainkkal elgondolkodtatjuk az Olvasót, akkor már részben elértük célunkat. Azt azonban bizton állíthatjuk, hogy a fenti jelenségek és számos más probléma megoldásához az emberiség eddig alkalmazott eszközei nem bizonyultak hatásosnak. Így talán megbocsátható a gondolkodó ember, a tudós írásba foglalt aggodalma.

Csányi Vilmos – Kampis György – Mérő László – Pléh Csaba: Mindörökké evolúció

Az evolúció elmélete alapjaiban változtatta meg az emberi gondolkodást, és a legkülönbözőbb szakterületek tudósai, kutatói alkalmazták vagy szálltak vele vitába. 2009 őszén, a kettős jubileum alkalmából Kampis György, Csányi Vilmos, Mérő László, Pléh Csaba és Csíkszentmihályi Mihály mutatta be az evolúciós gondolat egy-egy új és jelentős alkalmazását.

Mark Nelissen: Darwin a szupermarketben Az evolúció hatása mindennapi viselkedésünkre

Esténként egy mokkáskanálnyi tudomány, különösebb megerőltetés nélkül.

„Nincs szükség drága laboratóriumi munkára vagy kifinomult megfigyelési technikákra ahhoz, hogy meglássuk, meghalljuk, kiszagoljuk a magatartásunk mögött rejlő evolúciót. Szó sincs róla! Ha valaki azt hiszi, hogy a magatartásbiológiai és evolúciós biológiai jelenségek megfigyeléséhez laboratóriumra van szükség, válassza ki az első embert, aki a látómezejébe kerül… kivétel nélkül mindannyian a nap huszonnégy órájában a magatartásbiológia tökéletes példái vagyunk.”

A darwinizmus boldogít

„Az evolúciós elmélet nemcsak tudományos fogódzót kínál, hanem abban is segít, hogy az ember meg tudja válaszolni az élet értelmére vonatkozó kérdéseket.”

Mark Nelissen (Universiteit Antewerpen) biológusként tekint a világra, és bármerre néz, minden az evolúciót juttatja az eszébe, majd a laikus olvasó számára meglepő következtetésekre jut. Rendkívüli humorral, ugyanakkor tudományos alapossággal írja meg azokat a mindennapi történeteket, melyekben az evolúció elmélete ott leselkedik körülöttünk minden sarkon. Az utcán és a boltokban, az újságokban és e-mailekben: Charles Darwin felbukkan mindenhol.