NETovább?

NETovább?

május 24., kedd 18:00

PINTÉR RÓBERT a Szonda Ipsos online stratégiai igazgatója. Az ELTE-n végezett szociológiát és politológiát. Az ezredforduló óta foglalkozik hivatásszerűen az internet kutatásával és trendjeinek vizsgálatával, rendszeresen publikál is a témában folyóiratokban, szakkönyvekben. Megalakulásától az Információs Társadalom és Trendkutató Központ (www.ittk.hu) munkatársa volt 2008 augusztusig. 2004 óta aktív blogger, legfrissebb posztjai az online kutatással foglalkozó CAWI blogon olvashatók. Az MR1 Petőfi Rádió internettel foglalkozó műsorának, a Netidők asztaltársaságának állandó tagja. Gyakori előadó az internettel foglalkozó konferenciákon.

(Fotó: infonia.hu)

SZABÓ GYÖRGY mérnök, térinformatikus, a BME egyetemi docense. Kutatási területe lefedi a tér regisztrálásával, modellezésével kapcsolatos tradicionális mérnöki és földtudományi területeket (mérnöki modellezés, geodézia, kartográfia, fotogrammetria, távérzékelés) és a földtudományok, térképészet, informatika integrációjával létrejött térinformatika műszaki, környezeti, társadalmi alkalmazásait. Számos térinformatikai témájú szakkönyv, tanulmány szerzője. A BME Építőmérnöki Karának 1983 óta oktatója. Ezen kívül szakirányú térinformatikai tárgyakat tanít a BME gazdaságtudományi és környezetmérnöki képzésében. Tudományos és oktatási tevékenysége mellett az utóbbi két évtizedben a Geomatik Kft. ügyvezetőjeként a térinformatika stratégiai, ipari feladatainak megoldásában is aktív szerepet vállalt.

Részletek a Kapcsolatok hálójában című könyvből:

Pintér Róbert előadásához:

„A közösségi oldalak sok felhasználója sorolja fel emberek százait, sőt ezreit is a barátaiként, közelebbről megnézve kiderül, hogy a Facebook átlagos felhasználóinak körülbelül száztíz barátjuk van.29 Világosan láthatóvá válik az is, hogy ezeknek csak egy része számít közeli barátnak. Annak megállapításához, hogy a „barátai” köréből ki áll közel valakihez és ki nem, megnéztük, hogy a Facebook hálózatán ki kinek a képét teszi fel a saját oldalára, majd ennek alapján kidolgoztuk a „látható barátok” módszerét a további vizsgálatokhoz. Abból az elgondolásból indultunk ki, hogy két olyan ember, aki felteszi a hálózatra és azonosító felirattal is ellátja egymás képét, nagy valószínűséggel sokkal közelebb áll egymáshoz, mint azok, akik ezt nem teszik. Az egyik amerikai egyetem hallgatóinak körében (magát az egyetemet nem nevezhetjük meg) tanulmányoztuk az összes diák profilját a Facebook hálózatán, és amikor összeszámoltuk a barátaikról feltett képeket, úgy találtuk,hogy átlagosan 6,6 „látható barátjuk” volt.”

„A társadalmi interakciók évezredeken át kizárólag a szemtől szemben történő kommunikációra épültek. A technológia azonban megváltoztatta ezt a helyzetet az információk közzétételére és továbbítására szolgáló eszközök feltalálásával (ilyenek például a templomi harangok, a jelzőtüzek, a könyvek, a kürtök, a rádió és a televízió), valamint a személyek közti kommunikáció nagy távolságokat áthidaló formáinak megteremtésével (ezek közé tartoznak a levelek, a táviratok és a telefonhívások). Ma az online virtuális világok belakásának impozáns kilátásai mellett felhasználunk számos más kommunikációs és interakciós lehetőséget is, amelyek máris óriási tömegek körében váltak népszerűvé, noha még meglehetősen újak számunkra. SMS-üzeneteket küldünk, regisztrálunk a Twitter oldalain, e-mailezünk, blogokat írunk és látogatunk, azonnali üzeneteket váltunk, barangolunk a Google, a YouTube és a Facebook oldalain: olyan technológiák segítségével kommunikálunk egymással, amelyek alig néhány évvel ezelőtt még nem is léteztek. Még így is marad azonban néhány dolog, amit a technológia nem változtat meg.”

Szabó György előadásához saját leírásából:

A körülöttünk lévő világ tárgyainak, jelenségeinek leírása, valósághű ábrázolása, a környezet viszonyait visszatükröző modell megalkotása az emberiség régi vágya. Az épített és a természeti környezet térbeli viszonyainak megismerésére, modellezésére, ábrázolására a korszak rendelkezésre álló „csúcstechnológiájára” támaszkodva korai civilizációktól napjainkig számos szakterület törekedett. Az Internet széleskörű elterjedése és a helyhez kötött információkhoz történő hozzáférés technológiájának egyszerűsödése jelentősen megemelte a térbeli adatokkal kapcsolatos mennyiségi, minőségi elvárásokat. A „közönséges felhasználók” megjelenése a napjainkig alapvetően stratégiai eszközként kezelt helymeghatározás, térképészet világban felborította az ez idáig specialista orientált megközelítést,  teret nyitva az egyszerű polgár térbeli viszonyok megismerésével kapcsolatos igényeiknek. Az űrtechnika és információtechnológia által életre hívott térkezelést segítő eszközök megjelenése csillapította az adatéhséget, de a kezdeti örömök után a felhasználók szembesültek a digitális térbeli információk automatikus regisztrálása nyomán keletkezett adathegyek befogadási, értelmezési és személyiségjogi problémáival.