8 cím egy csomagban Raymond Smullyan legjobb fejtörőiből!

Alice Rejtvényországban / Carrolli mesék nyolcvan év alatti gyermekeknek

Újra itt van a logikai fejtörők nagy csapata: Smullyan lovagjai, lókötői (azaz most csalói), Subidu, Subidam, Dingidungi, Gruffacsór, mindenféle igazmondók, ilyen-olyan hazugok, huszárok, királyok, vádlottak és bűnösök - és még sokfajta teremtmény. A szerző most nem Poe történetét folytatja, mint a Seherezádé rejtélye című könyvében, hanem tisztelete jeléül Lewis Carroll világhírű meséit.

Sherlock Holmes sakkrejtélyei

Ezek a sakkfeladványok jellegzetes detektív-rejtélyek. Nyomozni kell ügyükben! Valamennyit a detektívregényekből ismert „krimi-logika” jellemzi, és Holmes ezeket a rejtvényeket már csak a hangulatuk miatt is érthető rajongással kezeli. Szerencsénknek mondhatjuk, hogy Holmes oly tündökletesen vezeti le a rejtvényeket a könyv I. részében, hogy aki csupán a sakklépéseket ismeri, az is élvezettel követheti a fejleményeket. Így, mire a II. rész elkövetkezik, az Olvasó egy kicsit szakértője lesz már az elemző feladványok mindenféle típusának — és várhatja az újabb változatokat. Kalandregény következik ekkor: Marston kapitány elrejtett kincsét kell Holmesnak előkerítenie, természetesen az elemzés eszközeivel, ám közben egy különös kettős gyilkosság ügye is megoldásra, sherlocki zsenialitásra vár.

A tao hallgat

„A keresztényeknek – kerül, amibe kerül – mindenképpen meg kell győzniük a pogányokat és ateistákat Isten létezéséről, hogy lelküket megmentsék a kárhozattól. Az ateisták – kerül, amibe kerül – mindenképpen meg kell, hogy győzzék a keresztényeket arról, hogy az istenhit nem több gyerekes, primitív babonánál, amely csak árt a társadalmi haladásnak. Így aztán üvöltöznek, egymás torkának esnek, vég nélkül csatáznak, míg a taoista bölcs békésen üldögél a folyó partján egy verseskötet, egy pohár bor vagy néhány ecset és paletta társaságában. Átadja magát a Tao élvezetének, és egy cseppet sem izgatja, létezik-e a Tao. A bölcsnek semmi szüksége rá, hogy bizonyítsa a Tao létezését, teljesen leköti annak élvezete.”

Emlékek, történetek, paradoxonok

Bolonddá tett-e bennünket a bátyánk április elsején, ha beígért tréfája elmarad? Hogy lehet megcsókolni valakit anélkül, hogy megérintenénk? Mennyibe kerül egy negyven hangszóróból álló "hifi" berendezés? Milyen a "fair" szex? Mit mond a Tao, ha hallgat?
Ha Raymond Smullyan a szerző, nem számíthatunk hagyományos önéletírásra. A rejtvényei és sakkfeladványai révén méltán világhírű, a magyar olvasók által is jól ismert és kedvelt, 1919-ben született mester egy személyben kiváló matematikus és logikus, sikeres zongorista, hivatásos bűvész, humorista és filozófus, akinek mindenről eszébe jut egy (vagy több) anekdota, vicc vagy rejtvény. A humor azonban csak az érem egyik oldala, azt is megtudhatjuk, miként vélekedik egy minden ízében eredeti gondolkodó az élet - és a halál - legkomolyabb kérdéseiről. A kötet végén barátok idézik fel korunk Lewis Carroljához fűződő legkedvesebb és legmulatságosabb emlékeiket.

Seherezádé rejtélye / Bámulatos klasszikus és modern fejtörők

A kötet ott kezdődik, ahol Edgar Allan Poe befejezte híres-nevezetes művét, a Seherezádé ezerkettedik meséjét. Ebben a mesében Poe teljesen más képet fest Seherezádé végső sorsáról, mint Az ezeregyéjszaka meséi. Nekem azonban van egy jobb változatom - így a szerző: egy fejtörő mese, amely remélem, érdekli Önöket, és jól fognak szórakozni rajta. Az első rész átvezet egy új területre, amelyet "kényszerlogikának" neveznek. Ezután néhány új logikai fejtörő, fortély, játék, gödeli kérdés következik, végül egy-két zavarba ejtő ellentmondással találkozhatnak.

A csúfolórigó nyomában / Egy lebilincselő kaland a kombinatorikus logika világában

„Raymond Smullyan képes arra, hogy a matematika legabsztraktabb témáit konkrét és bűbájos képekben tárja az olvasó elé. A Csúfolórigó a kombinatorikus logika alapjait olyan tréfás fogalmakon keresztül hozza közel az olvasóhoz, mint a Gödel-erdő, az inverz poszáta, a duplán csúfolódó rigó, a fantasztikus madár, a madárszociológus vagy éppen a meta-madárszociológus.”

Douglas Hofstadter