Karin Bojs ebben a kötetben elsősorban a saját családja genetikai történetét meséli el, de ezzel együtt a kutatás nehézségeit, a szakma ellenállását és gyakorlatilag egész Európa DNS-be ágyazott történelmét eleveníti fel.
 

Sok családfakutatónak akár kilenc-tíz generációra visszamenően sikerült dokumentálnia a felmenőit. Az új DNS-technika azonban még nagyobb távlatokat nyit. Karin Bojs elhatározta, hogy a DNS-elemzések segítségével az őskori emberekkel való rokonságát fogja feltárni. Több száz tudományos tanulmányt dolgozott fel, a világ legnevesebb kutatóival készített interjúkat, és számos országba utazott el, hogy kövesse a múltba vezető nyomokat. A kőkorszaktól egészen napjainkig ívelő munkájában elénk tárja azokat az összefüggéseket, amelyek a töredékeket átfogó és izgalmas képpé olvasztják egybe – az európai emberek genetikai örökségének történetévé. Szó esik benne a neandervölgyiekről, a mai Németország és Franciaország területén élt furulyázó barlanglakókról, a neolitikus kultúráról, a Közel-Kelet korai földműveseiről, de a vikingekről is. A szerző által leírt történelem a mi történetünk. Rokonok vagyunk, hiszen valamikor, valahol élt egy közös ősanyánk és ősapánk, „Ádám” és „Éva” létezett, és a DNS-szálak mindannyiunkat összekötnek.

A kötet bemutatja az emberiség egy részének őskori életét, és a nagy, Európát érintő változásokat a régészet, az antropológia és a genetika segítségével, így közvetve a mi történetünket is elmeséli. Karin Bojs egy svéd újságíró, aki eldöntötte, hogy megpróbálja megkeresni a saját őseit. Ennek keretében elkalauzol a svéd földekről egész Európán át a Közel-Keletig, beszél arról, hogy hogyan határozzák meg, melyik haplocsoportba tartozik egy-egy ember, hogy ez miért fontos, hogy milyen módon éltek az őeink 10 ezer évvel korábban, hogyan népesítették be Európát különféle hullámokban, hogyan terjedt el a vadászó-gyűjtögető életmódot felváltó növénytermesztés és állattenyésztés, és eközben a génjeink milyen változásokon estek át.

Mesél arról a masszív ellenállásról, amely a régészek és antropológusok között fennáll, mivel addig, amíg a DNS-kutatás nem volt elterjedt és fejlett, az volt az uralkodó nézet, hogy a vadászó-gyűjtögető életmódot szépen lassan, magától váltotta fel a növénytermesztő életmód Európában, de számos genetikai bizonyíték áll rendelkezésre, hogy ez nem igaz. A valóságban az elsőként Közel-Keleten kezdtek termesztésbe és állattartásba, és három,időben eltérő de nagy bevándorlási hullámmal telepedtek meg Európában a már termesztésből és tenyésztésből élő népek. Ezek sokáig nem keveredtek a vadászó-gyűjtögető csoportokkal, egyik sem asszimilálódott, de kereskedelmi és szexuális kapcsolat az első percektől kezdve fennállt köztük: a termesztők, tenyésztők kidolgozottabb edényekkel, több étellel rendelkeztek, a vadászók viszont ügyesebb fegyvereket és szerszámokat készítettek. 

Karin Bojs elemeztette a saját DNS-ét, és kiderült, hogy az egyik ágon a felmenői már 8 ezer évvel ezelőtt is a mai Svédország területén éltek, egy másik ági felmenője viszont 10 ezer éve a Közel-Keleten született. Világszerte egyre több és több, sokezer éves emberi vagy állati lelet DNS-elemzését végzik ma már el, és ha szeretnénk, megtalálhatjuk mi is a nagyon korai felmenőink életterét, amely az antrolpológiával és a régészettel karöltve pontosabb képet ad arról, hogyan történtek a népvándorlások, a keveredések, és hogy miért légből kapott dolog ennyire alapozni a nemzetiségre identitástudatot, mint ma szeretik tenni egyesek. 

Rengeteg, átfogó dologról és próblémáról szól a kötet, pl. arról az etikai, akár családi válságot okozó kérdésről, hogy mi történik, ha kiderül, hogy nem is az a valódi nagyapánk, nagyanyánk, akiről hittük és a szüleink is hitték? De elmeséli azt is, hogyan keveredtünk a neandervölgyi emberrel, mi módon éltek a több tízezer évvel korábban élt őseink, vagy milyen úton induljunk el, ha a genetikai örökségünket szeretnénk kutatni. Bejárhatjuk vele a Közel-Keleten kialakuló civilizációk mai szemmel furcsa világát, láthatjuk, hogyan települtek emberek Ciprus szigetére, milyen kihívásokkal kellett megküzdeniük a korai termesztőknek, milyen nyomait találták az első vallásoknak.

Az év egyik legkülönlegesebb és legérdekesebb könyve volt ez eddig számomra, mindig is nagyon érdekelt a téma, amiről szól, de olyan olvasmányos, néhol kicsit regényes, gördülékeny stílusban írta le a szerző, beleszőve a saját élményeit, emlékeit a családjáról, a konferenciákról, a régészekről és régészetről, és mindeközben rengeteg információt adott át, hogy csak ajánlani tudom bárkinek a kötetet. Ráadásul a végén van egy magyarázat is, mi a DNS, mi a haplocsoport, mi a mitokondriális DNS és miért fontosabb, mi a gén, és gyakorlati tanácsokat ad a saját DNS-ünk elemeztetéséhez is. Rég olvastam ennyire jó stílusban megírt és ennyire informatív kötetet a témában. A könyvet a Typotex Kiadó adta ki nálunk, Harrach Ágnes fordításában.