Felhőtlen kíváncsiság vonzott a repülő autóktól a gondolkodó drónokig vezető Háy György-könyvhöz. Aztán a szomszédot elkezdték lőni az oroszok…

Vannak olyan könyvek, melyek oly távol állnak a hétköznapjainktól, hogy olvasásuk felhőtlen örömmel jár. Repüléstörténeti munkákat például azért és úgy szoktam egyszerű kíváncsiságtól vezérelve olvasni, ahogy mások a sci-fi-ket. Csodálatos, hogy az elmúlt másfélszáz évben a botladozástól eljutottunk a kifinomult és hallatlanul összetett gépekig…

…amikor Háy György kötete a karmaim közé került 2022. januárjában, éppen az volt a friss hír, hogy egy repülő autó végzi tesztrepüléseit a szomszédos Szlovákia égboltján. A hír bejárta a világsajtót, és azt hittem jó indítás lesz egy olyan könyvről szóló íráshoz, melyben szerepel több ilyesfajta kísérlet is.

A REPÜLÉS TÖRTÉNETE JAVARÉSZT HADIIPARI TÖRTÉNET,

s bár ezt eddig is tudtam, ráadásul Háy György kötetéből is egyértelműnek tűnik, mégsem gondoltam, hogy ennek mostanában jelentősége lehet. A jól felépített, hatalmas tudásanyagot érthető formában prezentáló kötet alapvetően nem hadtörténeti munka, csak éppen nem kerüli – nem is kerülheti ki – a katonai vonatkozásokat.

MÁR A „CSODABOGARAK” CÍMŰ RÉSZBEN

külön fejezet jut a „lopakodóknak”, és a hajtóerő bemutatásánál, ahol szó szerint Ikarosztól indít, viszonylag gyorsan eljutunk az atom- és a rakétameghajtásig. Ez utóbbiak a legtöbb esetben nem a hétköznapi polgárok „játékszerei”. Háy György könyvében sorjáznak a legkülönfélébb – hétköznapi ember által sosem látott – repülő fegyverek. (A hadiipari befolyás érzete talán az elektromos repülőgépeket kitárgyaló részben – azon belül is a napenergiás fejezetben – van legkevésbé jelen. Persze, a jövőre nézvést ez sem jelent sokat.)

…Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály,
annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,
de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát,
az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket,
míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg…

– írta „Nem tudhatom…” című versében Radnóti Miklós, s bár érezte a távolságot ég és föld között, nem tudhatta, ő sem tudhatta, hogy az eget szántó gépek miféle szörnyeteggé változhatnak, s eljön az idő, amikor már ember sem kell a fedélzetre. Egy ergonómiai szempontból megfelelő, fűtött szobában álló karosszék kényelméből végrehajthatók katonai csapások. A „levegőégből”!

2022. FEBRUÁR 24-ÉN PUTYIN PARANCSÁRA OROSZORSZÁG

megtámadta Ukrajnát. A megkezdett háború következményei ma még beláthatatlanok. De az biztos, hogy Háy György „A repülő autóktól a gondolkodó drónokig” című könyve ezen az éjszakán megváltozott. No, nem fizikai valójában, hiszen a képek és a betűk is maradtak a helyükön, de a hangsúlyok…

EGÉSZEN MÁS, EDDIG KEVÉSSÉ JELENTŐS RÉSZEI LETTEK FONTOSAK ENNEK A KÖNYVNEK!

A repülő autó, mely a szlovák égen száll békésen, valahogy jelentőségét veszítette, s előtérbe nyomakodtak a drónok, melyek most életet, halált és információt jelentenek. Háy György könyve (könyvei) pedig a szórakoztató ismeretterjesztés polcáról átkerült egy olyan polcra, ahol az aktuális és fontos információk szerepelnek. Mert az Ukrajnában zajló harcok jelentős részét a levegőből vívják. Remélhetőleg gyorsan véget érnek a mostani „történelmi pillanatok”, s újra lehet majd a repüléssel, mint az emberi szellem hatalmas eredményével foglalkozni…