Érdekes egy szerző! A honlapján olvasható életrajzából: "természettudományokat tanult a Cambridge Egyetemen, ahol kísérleti fizikára specializálódott. A Lancaster Egyetemen szerzett MA fokozatot operációkutatásból. Innen British Airways, új részleget hozott létre high-tech megoldások fejlesztésére a cég számára. Az innováció iránti elkötelezettsége munkakapcsolatba hozta a világhírű kreativitás guru Edward de Bono-val. 1994-ben kilépett és létrehozta saját kreativitás tanácsadó cégét, profilja tanfolyamok kínálata elképzelések kifejlesztése és üzleti problémák megoldása témakörökben. Ügyfelei közt van a BBC, a brit Meteorológiai Intézet, a Sony, GlaxoSmithKline, a Brit Pénzügyminisztérium, Royal Bank of Scotland és sok más.

Most népszerű tudományos könyvek írására összpontosít, témakörei a végtelentől az időgép építésig terjednek (sic! - OP). Rendszeresen publikál a sajtóban, nagyobb lélegzetű cikkeket, recenziókat olyan magazinok és újságokban, mint a Nature, BBC Focus, BBC History, Good Housekeeping, The Times, The Observer, Playboy (nem annyira szokásos a műfajban - OP), The Wall Street Journal és a Physics World. Könyveit sok nyelvre lefordították, az európai nyelveken túl kínaira, japánra, törökre, indonézra.

Teltházas előadásokat tartott a londoni Royal Institution-ban, és előadott sok helyen, az Oxford és a Cambridge Egyetemektől a Cheltenham Tudományos Fesztiválig. Beszélt rádió és tévéműsorokban és közkedvelt előadó iskolákban is. Szerepelt a BBC gazdasági szerkesztőjével, akit kvantumelméletre 'tanított', részt vett a BBC University Challenge kvízműsor Karácsonyi Különkiadásában, legutóbb pedig a BBC Newsnight hírműsorában az elektromos autókról szóló adásban. Teljes jogú tagja az 1790-ben alapított Royal Literary Fund jótékonysági alapnak, és szerkesztője a sikeres www.popularscience.co.uk könyvrecenzió oldalnak. Tiszteletbeli doktori címet kapott a University of Buckingham magánegyetemtől, amelyet oktatási miniszterként Margaret Thatcher hozott létre."

'Végtelen« - könnyű beleszőni beszédbe, szövegbe, amíg mélyebben bele nem gondolunk, mit is jelent. Már a végessel is bajok lehetnek, ha túl nagy. Hírek, médiabeszélgetések sűrű hibája, hogy keverik a milliót a milliárddal, hiszen valójában már nem érzik a különbséget. Gyöngyszem ebben Rejtő Jenő A megkerült cirkáló c. regényében Wágner úr tiltakozása, akinek száz font jutalmat ajánlottak: "- Ne mondjon ennyit, drága martalóc! - rimánkodott remegve, és csak nagy nehezen értette meg az elmondottakat, amikor is nagyot üvöltött: - Hurrá! Szóval húsz fontot kap az illető!.. Ne mondja azt, hogy százat! Maga rosszul hallotta! Annyi font csak számtanpéldában létezik! De húsz, az van, vagy huszonnégy is lehet! Annyit már láttam!..."

Clegg a honlapján e könyvéről: "A végtelen olyan fogalom, amely megbűvöl mindenkit, a hétéves gyerektől a matematika professzorokig. Olyan rendkívüli és különös, hogy legalább két nagy matematikust az őrületbe kergetett. Honnan jön a végtelen fogalma? Kik voltak azok, akik eredetileg meghatározták, majd finomították ezt a paradox mennyiséget? Miért van a végtelen, egy koncepció, amelyet sohasem tudunk megtapasztalni, sem igazán felfogni, a tudomány legközepén? Miként lehetnek bizonyos végtelenek nagyobbak, mint mások? A matematika és a fizika legészvesztőbb vonásának kutatásával e könyv lenyűgöző paradoxonokat vizsgál, mint pl. Hilbert Grand Hotel-paradoxona. Ennek a képzeletbeli üdülőhelynek végtelen számú szobája van, amelyek épp mind foglaltak. Sajnos egy végtelen kocsi tűnik fel, végtelen számú új vendéggel. Ez mégsem jelent problémát - könnyű bizonyítani, hogy mind elszállásolható. (Kiemelések tőlem)

A könyv megismertet e fogalom megalkotóival és továbbfejlesztőivel, helyével a matematika és a tudomány szívében olyan eljárásokban, mint a differenciál- és integrálszámítás, hogy miként hozza a nullával osztás a látóterünkbe a végtelent, s a végtelen és a kozmosz kapcsolatával."
A Typotex Ajánlójából (elhagyva az átfedéseket): "A végtelen egyedisége abban rejlik, hogy egyszerre mindennapi és rendkívüli. Felfedezése utazás a paradoxonok világába. Egy mennyiség, amely feje tetejére állítja a matematikát.

Clegg lenyűgöző utazásra hív minket: Arkhimédésztől, aki megszámolta a világegyetemet kitöltő homokszemeket, egészen a fizikai valóságról szóló legújabb elméletekig. Útközben találkozhatunk Szent Ágostonnal, aki az isteni határtalanságról gondolkodik, Newtonnal és Leibnizcel, akik a kalkulus eredetéről vitatkoznak, és Georg Cantorral is, aki a végtelen különböző típusait modellező számokról alkotott víziójának népszerűsítéséért küzd. A szerző évszázadokat átívelő, lebilincselő könyvének végére érve, matematikai, filozófiai és szellemi nézőpontból is közelebb kerülhetünk ennek az elképzelhetetlenül összetett fogalomnak a megértéséhez." (Bíztatásul, Brecht híres "Mi egy bankrablás egy bankalapításhoz képest!" tétele alighanem helytálló parafrázisaként: Mi a végtelen a kvantummechanikához képest! - OP)

Ami az utolsó mondatot, s valójában az egész könyvet illeti: Clegg élvezetes gördülékenységgel adja elő mondandóját, amely mindvégig lebilincselően érdekes. Megértéséhez nem kell előképzettség, az viszont helyenként nagyon is, hogy hajlandóak legyünk alaposan elgondolkodni az olvasottakon. Könyve az ógörög gondolkodóktól induló szellem- és tudománytörténet, amely bemutatja a matematikai gondolkodás és annak filozófiai környezete fejlődését - némi arab és indiai kitekintéssel - azzal zárva, hogy "Amíg él bennünk a kíváncsiság, a megismerés vágya, a számok iránti vonzalom, addig a végtelen a meglett filozófusokat és a hatéveseket egyaránt izgatni fogja."

A sorozat korábbi kötetei: A pi története (Hírlevél 2023/9. sz.), Nulla (2024/14. sz.)