Egyesek szerint az evolúció elmélete alapjaiban változtatta meg az emberi gondolkodást. Annyi bizonyos, hogy természeti jelenségek aprólékos megfigyelése, a kísérletezés és logika szabályainak alkalmazása elvezet egy világképhez, amit természettudományos világképnek nevezünk. Ennek szükségképpen része az evolúcióelmélet. Másfelől a kik vagyunk, honnan jöttünk kérdés minden kultúrában felmerült. A válaszok, az eredetmítoszok általában szép kerek történetek, amikben minden mozzanat, szereplő a helyén van. A közösség tagjai számára könnyen befogadhatók, előismeretek, tanulás nem szükséges. Az evolúcióelmélet nagyon rossz eredetmítosznak, mert egyrészt nehéz megérteni, másrészt egyáltalán nem kerek történet. Amikor az ember azt hiszti, hogy már érti, újabb kérdések merülnek fel, és kiderül, hogy van, amelyikre senki nem tudja a választ. Persze az olyan egyszerű kérdésekre, hogy például hogyan alakult ki egy olyan tökéletes dolog, mint az emberi szem, a tudomány pontos választ tud adni: közbülső formákon át, a törzsfejlődés folyamán, és a szerkezete távolról sem tökéletes, magán viseli a korábbi evolúciós állomások hibáit. Mégis nehéz meggyőzni azokat, akik az élet és az élővilág sokszínűségét valamilyen értelmes entitás tudatos tervezőmunkájának, teremtő tevékenységének tudják be. A természet felületes szemlélete, a tények feletti elsiklás kényelmessé teszi a világ megismerését. A naiv szemlélő könnyen magáévá tesz egy leegyszerűsített világképet, ami aztán a hit alapjává válik, és a hittel nem lehet vitatkozni. Például a júdeai sivatag pásztorai számára nem létezett más, csak birka, szamár, teve, kutya, meg macska. Egy-egy párt ebből a néhány jószágból könnyen be lehet rámolni egy bárkába. Az részletkérdés, hogy a bárkán nem voltak halak. Márpedig akkor kérdés, hogy miből volt az özönvíz, mert a sós vízi halak általában nem bírják az édesvizet, és fordítva, az édesvíziek sem a tengervizet. Azt, hogy a bárkán birka, teve, macska sem lehetett végképp nehéz belátni. Pedig Kampis György szerint a macska nem létezik, tehát nem lehetett ott.

A Mindörökké evolúció című kötet a Darwin-év alkalmából 2009-ben a Kossuth Klubban tartott négy előadást tartalmazza Stöcker Gábor előszavával. Kampis előadásában sorra vette a kreacionisták érveit, és nagyon higgadtan, tárgyilagosan vezette le, hogy miért elfogadhatatlanok ezek. Csányi Vilmos a szociális szokások evolúciójával foglalkozott az ősi embercsoportoktól a mai társadalmakig. Fejbevágó kijelentése, hogy „az ember korlátja nem az, hogy nem elég nagy az agya, hanem az, hogy egy lusta állat.” Pléh Csaba visszautalt Csányira és a tanulás neurobiológiáját, kulturális vonatkozásait és öröklődését elemezte tudományos alapossággal. Mérő László szerint a darwini elmélet nem csak az élővilágban, hanem a gazdaságban, a vállalatok működésére is érvényes. Ez nem meglepő, az evolúcióelméletnek számos gyakorlati vonatkozása is van, a robotikától a hadiiparon át a mikrobiológiáig. Az evolúcióelmélet működik!