Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Kepes János
Megjelenés: 2004
Oldalszám: 290 oldal
Formátum: B/5, fűzve
ISBN: 978-963-9548-30-5
Témakör: Filozófia, Szociológia
Sorozat: Civil Szellem

Eredeti ár: 2900 Ft
Webshop ár: 2175 Ft

KOSÁRBA
Bársonyos filozófusok

A szellemi szabadság különös aurája

Élet és Tudomány – 2005. június 17.

Barbara Day kötete 1999-ben jelent meg, a cseh bársonyos forradalom tizedik évfordulójára. Mintegy emléket állít annak a különös társadalmi mozgalomnak, amely 1979-től kezdve, de még a Charta 77 idejére visszamenően sokat tett azért, hogy Csehszlovákiában fellazuljon az elnyomó rendszer, és az emberek öntudatra ébredjenek. Nálunk e mozgalom kevésbé ismert, ám most ez a könyv történetírói pontossággal, dátumokkal, személyekkel és helyszínekkel együtt mutatja be.
A különös, sokgócú cseh folyamat nem volt annyira szervezett, mint a lengyel ellenállás lakásokba szervezett, úgynevezett repülő egyetemeinek mozgalma, de százakat aktivált, és a nyugati országok vezető filozófusait is bevonta a szellemi érvelésbe. A könyvben megtaláljuk Derrida történetét, amelyet most – halála után – a sajtó is sokszor felidéz: a nagy francia filozófus is ellátogatott előadóként az állástalan vagy deklasszált prágai filozófusok lakásokon tartott kurzusaira. Amikor a rendőrség kábítószer-csempészet vádjával letartóztatta, nemzetközi médiaesemény lett belőle, amely a filozófusok csendes mozgalmát segítette reflektorfénybe állítani.
A cseh filozófusok – például Jan Patocka, Radim Balous, Julius Tomin – fiatalokat gyűjtöttek maguk köré főleg Prágában, de később Brno és Pozsony is fontos központtá vált. Rendszeresen filozófiai kurzusokat tartottak, és igyekeztek a legitimitás határain belül maradni, tartózkodni a rendszerellenességtől. Ám többségük aláírta vagy támogatta a Chartát, és ezért azután számkivetett volt, folyamatosak voltak a rendőri zaklatások. Később már betiltások, bebörtönzések következtek, s nemcsak a főszereplőket, hanem a „szcéna” fiatal tagjait (köztük Vaclav Havelt) is megpróbálták izolálni, kiemelni. 1979 azért érdekes, mert megjelentek a külföldi látogatók, előadók. Eszméket és információkat hoztak, erkölcsi támaszt adtak, a nyilvánosság figyelmét a filozófiakörökre irányították s a nyugati közvélemény védelmét is jelentették. Főleg brit, cambridge-i és oxfordi filozófusok segítettek; Kathy Wilkes, Roger Scrutton és sokan mások (később franciák, németek, hollandok) nagyon sokat tettek, szervezték a látogatásokat, védelmet adtak az üldözötteknek, létrehozták a Jan Hus Education Foundationt, amely már a nyolcvanas években nagyon sok pénzt és emberi támogatást tudott mozgósítani (a finanszírozók között volt Soros György is).
A könyv kitűnően megírt munka, teli eseménnyel, anekdotával, találóan megrajzolt karakterekkel, társadalomképpel, politikatörténeti részletekkel. A bátor polgár, a filozófus (majd később az avantgárd zenészek, irodalmárok is hasonló alakot öltöttek) helytállásának hőskölteménye. Ez a történeti feltárás tudományosan pontos kutatás, a szerző minden elérhető résztvevőt kikérdezett, dokumentumokat vizsgált át. Valami egészen különleges a történet abban, hogy a filozófusok a saját mesterségükkel foglalkoztak; éves tanfolyamot tartottak a preszokratikusokról, a nyelvfilozófiáról és sok más olyan kérdésről, amelynek tényleg nem volt politikai tartalma, de a totalitárius rendszerben a szellemi szabadság különös auráját hordozta.
Day könyvét nem kell ajánlani, csak hírét kell vinni, és bizonyosan nagy siker lesz. A kötet ki tud lépni a kitűnő sorozat kereteiből, az átlagolvasó is örömét lelheti benne.

Buda Béla dr.

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK