Neumann életéről és munkásságáról jó összegzést ad e kötet - amely a Typotex a tudomány legkiválóbbjait felsorakoztató Principia Philosophiae Naturalis sorozatában jelent meg - előszava. Róla itt a Britannica Hungarica szócikkéből idézünk: Magyar származású amerikai matematikus; fontos ismeretekkel gyarapította a kvantumfizikát, a matematikai logikát, a meteorológiát és a számítógép-tudományt, játékelmélete nagy befolyást gyakorolt a közgazdaságtanra. A Budapesti Tudományegyetemen és a Berlini Egyetemen, valamint a Zürichi Műszaki Főiskolán vegyészetet tanult, 1926-ban vegyészmérnöki diplomát szerzett, halmazelméleti disszertációjával pedig matematikai doktori fokozatot kapott. A kvantummechanika matematikai alapjai c. könyve (1932) mindmáig e tárgykör egyik alapműve. A számítógép-elméletben úttörő munkát végzett a gépek logikai felépítésének megtervezése terén. Ő dolgozta ki, hogy miként kapható megbízható válasz egy megbízhatatlan elemekből felépülő géptől, leírta a „memória” funkcióit, a „véletlenszerűség” gépi szimulálását, és foglalkozott az önmagukat reprodukálni képes automaták kérdésével is. Sikereinek titka az ő felfogása szerint elsősorban abban állt, hogy a dolgok gyökeréig hatolva a minden egyebet megszabó, alapvető tulajdonságokra koncentrált. Felismerései mindig tanulságosak, kijelentései pedig pontosak voltak.

Bámulatosan széles volt a tudományok köre, amelyben Neumann termékenyen alkalmazta tudását. Ismét a Britannica Hungarica-ból: 150 dolgozata közül kb. 20 értekezés foglalkozik fizikai kérdésekkel; a maradék többé-kevésbé azonos arányban oszlik meg a tisztán elméleti matematikai témák (halmazelmélet, logika, topologikus csoportok, mértékelmélet, ergodelmélet, operátorelmélet és folytonos geometria), ill. a matematika alkalmazásai (statisztika, numerikus analízis, lökéshullámok, áramlási problémák, hidro- és aerodinamika, ballisztika, a robbanások kérdései, meteorológia), valamint az alkalmazott matematika két, nem hagyományos területe (a játékok és a számítógépek elmélete) között. Publikációiban 1940 körül figyelhető meg a hirtelen fordulat az elméleti kérdésektől az alkalmazott kutatások felé.

E méreteiben kicsiny, intellektuális jelentőségében nagyívű és súlyos kötet tanulmányai ebből a szerteágazó munkásságból adnak nagyon érdekes és tanulságos, ám nemegyszer cseppet sem könnyű részleteket. Az így elénk táruló képnek van egy különösen izgalmas olvasata: betekintést ad abba, hogy milyen széleskörű, lényegében az élet minden területére behatoló alkalmazási lehetőségei vannak a matematika eszköztárának - sőt, szűkebben az eszköztár ama részének, amely egyetlen zseniális ember tudásába belefér - a dolgok működésének feltárásában és megértésében.

A kötetben találunk egy sokunkhoz különösen közel álló gyöngyszemet: Neumann legendás, A számológép és az agy c. művét, amelyet a hatvanas évek közepén bibliánk egyik fő fejezeteként olvastunk. És néhány további sokatmondó cím innen: A kvantummechanika matematikai alapjai / A matematika szerepe a tudományokban és a társadalomban / Az automaták általános és logikai elmélete / Az újabb matematikai gépek fejlődése és kihasználása / A legújabb tudományos fejlődés hatása a gazdaságra és a közgazdaságtanra / Túlélhetjük-e a technikát?