A BME Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet (APPI) gondozásában jelent meg a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar tankönyvsorozatának új kötete.
A tanulmánykötetet Benedek András szerkesztette, a tanulmányok szerzői: Horváth Márton, Benedek András, Kata János, Balogh Andrásné, Bábosik Zoltán, Víg Zoltán, Sturcz Zoltán és Molnár György.
A szerkesztő és a szerzők ezt a jegyzetet a majdani mérnök- és közgazdásztanároknak, műszaki oktatóknak, a pedagógiát is tanulmányozó műszaki pályára készülőknek illetve a már tanító szakmai pedagógusoknak szánják, segítve folyamatos önképzésüket.A kötet bemutatja, hogy a pedagógiának milyen összetett területe a szakképzés. Követi az eddigi története alatt bekövetkezett változásokat, illetve az újító kezdeményezéseket. Szerteágazóan vizsgálja a szakképzést: az átfogó rendszerszemléleti megközelítéstől eljut a mindennapok gyakorlatáig, feltérképezi a műszaki tanárok kompetenciáját és a szaknyelvi kommunikáció lehetőségeit.
A fejezeteket lezáró kérdések megkönnyítik a hallgatók felkészülését és az általuk elsajátított tudás mérését A gondosan szerkesztett tanulmánykötet a jól használható forrásgyűjteménnyel segíti és ösztönzi a további önálló kutatómunkát.
A fejezetek rövid ismertetésével szeretnénk elérni, hogy az egyetemek hallgatói mellett másokhoz is eljusson ez a kötet! A hazai szakképzés és mérnöktanárképzés kultúrtörténete című tanulmány a XIX. század utolsó negyedétől a rendszerváltásig követi a változásokat, különös tekintettel az azokat meghatározó jogi környezetre. Fontos része a mérnökképzés és a mérnöktanárképzés története. A szakképzési rendszer a piacgazdaságban című írás feltárja a változó gazágsági körülmények között alakuló foglakoztatási, oktatási és szakképzési szerkezet összefüggéseit, a munkaerővel szemben támasztott követelmények változásait és a változó szakmastruktúrát. A rendszerelmélet szemszögéből vizsgálja a szakmai pedagógiát. A tanulási-tanítási folyamat mérnöki szemmel című harmadik tanulmány bemutatja a műszaki életben használt módszerek alkalmazási lehetőségeit a pedagógiában. Szemléltetésként a tananyag elrendezésének és a tanítás időbeli tervezésének egy lehetséges változatát ajánlja. A Kompetenciák és kvalifikációk címet kapta a következő írás, amely a szakképzés egyik legaktuálisabb kérdéskörét vizsgálja: milyen kihívásokkal kerülünk szembe, ezek megválaszolásához milyen kompetenciákra van szükség, és ezt az „operatív intelligenciát" miként adhatja át a szakképzésben dolgozó pedagógus? Áttekinti azokat az új fejlesztési módszereket, amik segíthetik a pedagógiai programok összeállítóit.
Olyan kérdéseket vizsgál A nevelés és szakképzés alapvető kérdései című rész, mint a nevelés elméletének és gyakorlatának változásai: az antipedagógia buktatói, a multikulturális nevelés értelmezése, az esélyegyenlőség pedagógiája. Ír az interaktív média és a digitális taneszközök világának negyedik generációjáról. A hatodik fejezet segít eligazodni a Digitális pedagógiában. Alig van olyan területe az életnek, és különösen a munka világának, ahol nélkülözhető lenne az informatikai műveltség megszerzése. Ezért különösen fontos ez az útmutató a szakképzésben. A Szakmai kommunikáció, szakmai képzés, nyelvpedagógia című tanulmány a szemléletváltozás elindulását serkentheti a szakképzés ezen területén. Fontos kompetenciát, az anyanyelvi felelősségtudat működtetését, önmagunkban a nyelvi tudatosság igényének kialakítását hangsúlyozza a műszaki érdeklődésű hallgatók és a szakmai tanárok számára. Áttekinti, rendszerezi és bővíti az anyanyelvünkkel kapcsolatos ismereteket, valamint felhívja a figyelmet a helyes nyelvhasználat és szaknyelvhasználat fontosságára. A kötetet egy jól használható összeállítás zárja, könnyű tájékozódást biztosítva a szakképzés legfontosabb fogalmai között. Segít értelmezni a tanulmányokban leírt és az iskolák gyakorlatában használt kifejezéseket.