
Oldalszám: 172 oldal
Formátum: B/5 kötve
ISBN: 978-963-9664-72-2
Témakör: Műszaki tudomány
Eredeti ár: 3800 Ft
Webshop ár: 1900 Ft
KOSÁRBA
Háy György: Légibalesetek pilótaszemmel I. és II.
Két kiemelkedően izgalmas könyv a modern polgári légiközlekedés belső
világáról, annak működéséről, és a legdrámaibb eseményeiről, a
légibalesetekről. A magas szakmai színvonalú ismeretterjesztés
szakkönyvként is megálló mesterművei: a nagy terepgyakorlattal bíró
szakember hűvös, a tényeket bemutató elemzései 16 - 16 ilyen
katasztrófáról, sok technikai részlettel, "pilótaszemmel". A szerző,
amint olvashatjuk, maga is gyakorló pilóta, hatalmas tapasztalattal a
birtokában. Belülről ismeri tehát minden részletében annak a
rendszernek a működését, amelyben a hibák, a légibalesetek gyakran szó
szerint tűzzel és vérrel írt történelméhez vezetnek. (E köteteket
megelőzően, a Typotex 2005-ben adta ki Amit a repülésről tudni kell c.,
igen színvonalas ismeretterjesztő művét.)
Ez a két könyv, a leírásaival, az ismertetéseivel, az elemzéseivel,
lényegében a polgári repülés működésének hatalmas, bonyolult
rendszeréről szól. Akit érdekelnek a korszerű repülőgépek és a
légiközlekedés rendszerének technikai részletei, nagyon sokat megtudhat
belőlük innen. A fő mondanivaló azonban annak bemutatása, milyen óriási
gondosságot, pontosságot, technológiai fegyelmet követel a
légiközlekedés biztonsága a gépek és a rendszerek tervezésétől,
kivitelezésétől kezdve, azok üzemeltetésén és karbantartásán át a
földi, valamint a légi személyzet felkészítéséig és munkavégzéséig. Háy
mindegyik balesetnél ismerteti, hogy a lefolytatott vizsgálat milyen
okokat tárt fel, és milyen intézkedéseket hoztak az azokat kiváltó
rendszerhibák kiküszöbölésére. Az elmondottak jobb megértését, a
részletek megismerését kitűnő képanyag is segíti. Különlegesség, hogy a
bemutatott esetek jelentős hányadánál olvashatjuk a repülés utolsó
néhány percének hangfelvételét is, amely szó szerint rögzítette, hogy
mi hangzott el a pilótafülkében, ill. a hajózó személyzet és a légi
irányítók között.
Azzal, hogy a bemutatott példák az eset rendszertechnikai elemzését
adják, és a legtöbbük vázolja azt is, hogy a vizsgálat lefolytatói
milyen javításokat, fejlesztéseket javasoltak annak érdekében, hogy a
baleset okai ne ismétlődhessenek, a könyvekből igen érdekes
technikatörténeti részleteket is kapunk. A második kötet ebben egy
különleges gyöngyszemmel is szolgál. Már azzal is, hogy az első
repülőgépkatasztrófát írja le, amely 1908 szeptember 17-én történt - és
ezzel voltaképpen ki is lóg a sorból, hiszen ekkor még nem létezett
rendszere a légiközlekedésnek. És különleges technikatörténeti
gyöngyszem, mert bemutatja, hogy ezt megelőzően milyen követelményekkel
írt ki pályázatot a repülésben rejlő lehetőségekre dicséretes
gyorsasággal felfigyelő amerikai hadsereg egy levegőnél nehezebb
repülőszerkezet megalkotására. Ezekből idézve: a szerkezetet lehessen
szállítani szétszedve, szabványos katonai teherautón (tehát már ilyen
is volt a 20. sz. hajnalán!), ahonnan átlagos képességű katonák
legfeljebb egy órai munkával le tudják azt szedni, és repülőképes
állapotúra összeszerelni. Olyannak kellett lennie, hogy a földet
éréstől ne szenvedhessen sérülést, amely megakadályozhatná, hogy
azonnal ismét fel tudjon szállni. S egyik csúcsfénye: a
pilótautánpótlásra is gondolva előírták, hogy az egész szerkezet csak
annyira lehet bonyolult, hogy bármely "intelligens" ember "elfogadható"
időn belül elsajátíthassa annak vezetését és karbantartását.
A légi terrorcselekmények valójában a polgári légiközlekedés extrém
biztonságtechnikai kockázatait jelentik - legalább is szeretnénk
remélni, hogy ezek továbbra is ritka, lehetőleg soha elő nem forduló
szélsőséget jelentenek. Azonban az itt leírt katasztrófák okai ezek
nélkül is félelmetesen sokfélék, és kivétel nélkül nagyon tanulságosak.
Egy sok áldozatot szedő baleset mindig döbbenetes, de az itt leírtak
többsége a kiváltó okaik elemzésének tükrében még ezekhez képest is
megdöbbentő. Elképesztő, hogyan tudják pl. az önmagukban nem túl súlyos
környezeti problémák, működési zavarok, emberi hibák egymás hatását a
repülőgép végzetét okozó kombinációvá növelni. És szinte hihetetlen,
mennyire meghatározó szerepe lehet vészhelyzetben a hajózó személyzet
között uralkodó vezetési kultúrának. Ez utóbbi problémát állítja
reflektorfénybe az egyiptomi Flash Airlines Boeing 737-es gépének 2004
január 3-i pusztulása is.
Kapcsolódó recenziók
- Háy György: Légibalesetek pilótaszemmel I. és II. (Osman Péter, Matisz, 2008-5-8)
- Kész katasztrófa! (Bóc István, Élet és Tudomány, 2008. március 7.)
- A repülés egyre biztonságosabbá válik (A. Sz., NOL , 2008. február 26.)