
Megjelenés: 2007
Oldalszám: 356 oldal
Formátum: A/4, fűzve
ISBN: 978-963-2795-77-5
Témakör: Kémia, vegyészet
Elfogyott
Könyvismertetés
A mérnökképzés hiánypótló és tartalmas tankönyvvel gazdagodott. Simonné Sarkadi Lívia tanszékvezető műegyetemi tanár csokorba gyűjtötte és logikus sorrendbe rakta azokat a biokémiai alapismereteket, amelyek a biomérnökség, vegyészmérnökség műveléséhez szükségesek. A könyvet tartalmi és tematikai gazdagsága, másrészt olvasmányos stílusa, gondosan szerkesztett és könnyen áttekinthető ábrái teszik vonzóvá.
A Magyar Kémikusok Lapja tisztelt olvasói számára hasznos lehet, ha a tartalomjegyzék ismertetését elhagyjuk, ehelyett a modern alkalmazott biokémia sajátos témacsoportjait emeljük ki azzal a nem titkolt szándékkal, hogy felkeltsük érdeklődésüket.
Az 616 anyag kémiai elemei: ionok, kismolekulák, biomolekulák és biopolimerek fontos résztvevői a magas víztartalmú 616 szervezetben lejátszódó enzimkatalizált reakcióknak. Az ezzel kapcsolatos alapfogalmak száz oldalon, tíz rövidebb és két hosszabb fejezetben (79 ábra, 7 táblázat) kerülnek összefoglalásra.
A sejtekben, szövetekben, szervekben végbemenő biokémiai (enzimes) reakciókat ugyanazon törvények uralják, mint a kémcsőben, lombikban, vagy ipari reaktorban kivitelezett szerves kémiai átalakításokat. Sok a termodinamikai és reakciókinetikai analógia, de a jelentős különbségeket is fontos felismerni. Egymással érintkező fluid határfelületek (sejtfalak membránok) sok funkciót látnak el. Az élő szervezet létezésének alapja jól szervezett anyagáramlás és irányított hatékony információáramlás. Az anyagcsere-folyamatok hőszinezete szerint energia leadásával járó, spontánul is végbemehető átalakulás az exergonikus, míg energia befektetését igénylő az endergonikus biokémiai reakció (exoterm - endoterm). Az anyagcsere során az élőlények sejtjeiben lebontási (katabolikus) és felépítő (anabolikus) specifikus reakciósorozatok játszódnak le. Az enzimkatalizált reakciórendszerekben egyrészt „energiahordozó" nagyobb biomolekulák bomlanak le kisebb „energiájú" egyszerűbb molekulákra, másrészt kismolekulákból nagyobb molekulák és biopolimerek bioszintézise valósul meg energia befektetése mellett.
Katabolikus folyamatok és ciklusok mechanizmusai, anyag- és energiamérlegei a 13-18 fejezetek 70 oldalán, 80 ábrán kerülnek részletezésre.
A szénlánc, a nitrogén, a kén anabolizmusa (cukrok, keményítő, trigliceridek, zsírsavak, nitrogénmegkötés, aminosav, nukleotid, DNS, RNS), bioszintézise adja a 19. fejezet anyagát. A 100 oldalnyi terjedelem és 100 összetett ábra az anabolikus anyagcsere fontosságát hivatott jelezni. Növényi és bakteriális sejtfalak valamint biomembránok szerkezetével foglalkozó fejezet abban segít, hogy az élő anyag és környezete között a membránfalon keresztül lejátszódó történéseket, s a membrán szerepét a sejten belüli anyagcsere szabályzásban és a termékek elválasztásában ismerhessük meg. Szemléletes példákon mutatja be a sejtek membránjain keresztül lejátszódó transzportfolyamatokat, így pl. a glükóz, az aminosavak, a K-Na pumpa és a kalciumcsere molekuláris szintű modelljeit. Az élő szervezetekben a változó környezeti tényezők hatását bonyolult és összehangolt folyamatok, a biológiai szabályzás kompenzálja. A biológiai szabályzás megvalósulhat molekuláris szinten, sejt és/vagy szervezeti szinten egyaránt. A 22. fejezetben jól kiválasztott példák segítik a szabályozás részleteinek megértését (35 oldal, 27 ábra).
A biomérnökség megalapozása során a fehérjék kinyerésével és tisztításával foglalkozó rész elsődlegesen a szerkezet (aminosavszekvencia) meghatározására és az immunanalitikára koncentrál. A génmérnökség fejezetben valójában a DNS-technológia lényeges folyamatait tálalja fel az olvasónak útravalóul a szerző. Figyelmükbe ajánljuk a „Biokémia mérnök szemmel” című könyvet, olvassák jó kedvvel, hasznos ismereteket bőséggel találhatnak benne.
Kapcsolódó recenziók
- Könyvismertetés (Gál Miklós, Magyar Kémikusok Lapja, 2008/7-8)
- Biokémia tankönyvismertető (, Korszerű Mérnök, 2008-5-16)