Világ 3.0: már ebben élünk. Világ 3.0, amelyben a gazdasági- és a társadalmi életnek, s szintúgy a személyes életeknek mind nagyobb része az infokommunikációs térben zajlik, és a legtöbben már nem tudnák nélkülözni a mai infokommunikáció adta lehetőségeket. Világ 3.0, amelyben látványos és - legalább is egyelőre - gyorsuló ütemben tolódik át a lét mind több cselekménye az infokommunikációs térbe, a hétköznapi cikkek megvásárlásától a leghatalmasabb ország elnökválasztási kampányáig, a kulturális fogyasztástól és a személyes kapcsolatok építésétől és gondozásától az infokommunikáció útján megvalósuló távmunkáig és -szolgáltatásig, gyógyítástól a hadviselésig. Világ 3.0, amelyben új vállalatok - gyakran robbanásszerű felfutással - az infokommunikációs térben, új lehetőségek megteremtésével és kiaknázásával foglalják el a gazdasági élet csúcsait. Természetesen ebben a világban is az egyik legfőbb meghatározó tényező a pénz. Hiszen egyrészt nélkülözhetetlen eszköze a fejlesztésnek, a termelésnek, s a piaci terepmunkának, másrészt pedig a nyereség és a hatalom a két fő hajtóereje azoknak, akik e világot pénztulajdonosokként a befektetéseikkel, árutermelőkként a termékeikkel és szolgáltatásaikkal működtetik, és folyamatosan fejlesztik, újrateremtik, és mindennek részeként és eszközeként - a szerző szavait idézve - "rendkívül innovatív, beérett iparággá tették az infokommunikációs szektort, amelynek termékei és szolgáltatásai szinte mindenütt megjelennek és mindent megváltoztatnak". E világ gazdaságtanába ad értő, elemző, szerfelett tanulságos betekintést ez a kötet.

Bőgel György a Közép-Európai Egyetem Business School menedzsment professzora. Ennek - a tárgyához méltóan némileg rendhagyó, innovatív - könyvének az első részében négy tanulmánya szerepel, azt követő kétharmada pedig a szerző blogbejegyzéseiből ad sokszínű, izgalmas válogatást, amelyek - a Typotex ajánlójából idézve - "elsősorban a diákjainak szólnak az informatikai cégek működésének közgazdasági vonatkozásairól, valamint sok olyan témát érint, ami ehhez még kapcsolódik, például vezetéselméletet, informatikai eszközöket, az informatika felhasználásai területeit." Ezeknek mind a szakmai értékét, mind az érdekességét jelentősen tovább növeli, hogy, amint Bőgel írja: "annak érdekében, hogy elevenebbé tegyük, néhány kiváló elméleti és gyakorlati szakembert arra kértünk, hogy írjanak pár soros kommentárokat (internetes nyelven "kommenteket" az őket leginkább érdeklő bejegyzésekhez: helyeselhetnek, kiegészíthetnek vagy vitatkozhatnak, ahogy jónak látják".
A négy tanulmány sokatmondó címei: • A schumpeteri kreatív rombolás módjai az infokommunikációs iparban - "Miként megy végbe az új megjelenése és a régi kiszorítása a gyakorlatban, milyen jellegzetes mintákat követ a fejlődés" és "Az infokommunikáció terén a kreatív rombolás kétféle módon is jelentkezik: egyrészt magán a szektoron belül, másrészt a szektor újdonságai és más szektorok termékei és szolgáltatásai között, amikor egy infokommunikációs termék kiszorít egy egészen másfajta terméket vagy vállalkozást." • Az informatikai felhők gazdaságtana: üzleti modellek versenye az informatikában - "A technikai fejlődés új üzleti modell elterjedését teszi lehetővé az infokommunikációs piacon, amely versenyezni kezd az addig megszokottal." • Az adatrobbanás mint közgazdasági jelenség - "A hatalmas adattömegek megjelenése a közgazdaságtudomány számára ugyanolyan kihívást és lehetőséget jelent, mint a természettudományok területén." • Párhuzamos technológiai és szervezeti innováció.